70206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta retortaszén elkészítésére

A gázalakú bomlástermék lényegileg hydrogénből és kis mennyiségű szilárd szénhydrogén gőzéből áll, mely utóbbi könnyen kondenzálható. Á széndarabok a reájuk rakódó szén folytán fokozatosan növekednek; nehogy a lerakódó szén az egyes darabokat össze-, hegessze, ajánlatos a széntöltést folytonosan vagy időszakosan mozgatni, aminek az is az előnye, hogy a gázáram folytonos irányváltozásokra kényszeríttetik s a széndarabkákkal bensően érintkezik. Az a körűimén}*, hogy a leváló szén a széntöltésre rakódik, lehetővé teszi a termelt szénnek a bontási kamra falának rongálása s a szén ebből eredő fertőzése nélküli könnyű eltávolítását is; e célból a széntöltés egy részét időszakosan vagy j folytonosan eltávolítjuk a bontási térből s ugyanazon nemű — pl. a gyártás korábbi időpontjából származott — kisebb mennyiségű apróbb szemű szénnel pótoljuk. Belátható, hogy ha az óránként elbontott meíhán mennyiségót' ismerjük, könnyen megállapíthatjuk, hogy mennyi aprószemű szenet kell a bontási tér egyik végén adagolni s mennyi megnövekedett szemnagyságú szenet kell a bontási tér másik végén eltávolítani ahhoz, hogy a bontási térben a szén mennyisége s ennek folytán az átmeneti keresztmetszet és egyéb üzemviszony állandó legyen. Minthogy a széndarabkák, melyekre a leváló szén lerakódik, ugyancsak (előző) bontásból származnak, nyilvánvaló, hogy a termék tökéletesen homogén és hamumentes (99.9%) lesz. A széntöltés mozgatására tetszésszerinti ismert szerkezet szolgálhat. Ha bontási tér gyanánt fekvő csőkemence szolgál, úgy ennek lassú forgatása révén mozgathatjuk a töltést; e forgó mozgást fölhasználhatjuk továbbá arra is, hogy a széndarabkák az adagolási oldaltól a megnövekedett szemek kiejtési oldala felé továbbíttassanak. Lehelne továbbá a bontási teret egyéb ismert módokon is kiképezni s i. t. Minthogy a methán bontása tetemes jiőfogyaszlússal jár s e hőszükséglelnek a bontási tér falának közvetítésé-vei való födözése a bevezetésben említett okokon .kívül csekély gazdaságossága folytán sem ajánlatos, a széntöltésnek közvetlen fűtéséről kell gondoskodni. E célra elsősorban az elektromos ellenállásfíités jön tekintetbe, melyet úgy alkalmazunk, hogy az áramvezetéknek a bontási térbe nyúló két pólusa között maga a mozgó széntöltés képezze az ellenállást, mely tehát ily módon könnyen tartható állandóan a kívánt hőfokon. A magas hőfokkal távozó hydrogént a bontandó methán előmelegítésére használhatjuk föl úgy, hogv az áramfogyasztás főleg a tényleges bontásnak megfeleli) hőmennyiség födözésére szolgál. | A hőszükségletet födözhetjük azonban a bontási térben folytonosan vagy időszakosan előidézett égési folyamat által is. A folytonos égést azáltal létesíthetjük, hogy a bontási térbe a — célszerűen előmelegített — methánon kívül annyi oxydáló gázt (levegő, oxigén) vezetünk be. hogy a methán egy része elégjen s ezáltal termelje azt a hőmennyiséget, amely a methán többi részének bontásához igényeltetik. Lehet azonban úgy is eljárni, hogy a bontási térben nem methánt, hanem hydrogént égetünk el. Eljárhatunk továbá úgy is, hogy a fűtést és bontást időbelileg szétválasztva, váltakozva eszközöljük; a bontási teret tehát először methán vagy hydrogén és levegő bevezetése révén fölfütjük s azután tiszta methán bevezetése révén bontásra használjuk; a bontás folytán lehűlő bontási teret bizonyos idő múlva újból fölfütjük s i. t. A találmány szerinti eljárásnál a metliái^ széntartalmát teljesen kinyerjük, míg az eddigi eljárásoknál a methán széntaiialmának csak igen kis részét tudták rossz minőségű korom gyanánt termelni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tökéletesen tiszta retortaszéii készítésére methán hőbontása révén, jellemezve azáltal, hogy a hőbontást előidéző izzótestek gyanánt korábbi