70202. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű fractináló eljárás és berendezés ennek foganatosítására

nagyságú „M" mennyiségben kell a főoszlopba vezetni és csak a maradékot a segédoszlopba. Ha a főoszlopot esetleg nitrogénnel fűtjük, melyet tiszta, elemszerű állapotban kívülről vezetünk be. akkor ezzel együtt a segédoszlopnak fűtési nitrogénje is közös vezetékben a hőcserélőn át bocsátható be. Ha ellenben a főoszlopot légköri levegővel fűtjük, mely eközben frakciókká kondenzáltatik, melyekkel az említett 177159. számú német szabadalomnak megfelelően a főoszlopot tápláljuk, akkor a segédoszlop is nitrogénnel fűlhető, mely a-fütő levegő frakcionált kondenzálásánál előbb folyósítatlan maradék gyanánt képződik és itt tehát -eredetileg légköri levegő vagy más efféle alakjában a hőcserélőn áramlik át. A segédoszlopból származó tiszta nitrogén természetesen a főoszlopból kiáramló nitrogénhez is keverhető és közös vezetékben a hőcserélőn át ennek magas hőfokú végébe és szabadba bocsátható. Minden általánosságban itt tekintetbe jöhető ismeirt frakcionáló oszlop, ép úgy az említett Claude-féle (177519. német szabadalom szerinti) oszlop is vagy legtisztább oxigénnek („oxigénoszlop") vagy legtisztább nitrogénnek (nitrogénoszlop) fejlesztésére állítható be. Az előbbi adatokkal összhangzásban a Claude-féle eljárás — és • szintúgy az ezzel lényegileg azonos Hazard-Flamand.féle eljárás (394881. sz. francia szabadalom, ennek 10924. számú pótszabadalma és 26720/908., 27592/908. sz. angol szabadalmak) — Linde-féle eljárással (173620. számú német és 180014. sz. pótszabadalom) és a Lachmann-féle eljárással (167931. sz. német szabadalom, melynél a leírás 5. old. 88—112. sora szerint fölül folyósított levegő vezettetik be folyósított nitrogén helyett) szemben azáltal tűnik ki, hogy nem kell nitrogéngázt is, hanem csak a fölbontandó nitrogén-oxigéngáz keveréket a készülékbe bevezetni és hogy a földolgozott gáznak mennyiségegysége után az oxigérioszlopnál legtisztább oxigénnek nagyobb termelése, ill. a nitrogénoszlopnál legtisztább nitrogénnek nagyobb termelése éretik el, mint bármily más, tehát akár mint egy Linde-féle vagy Lachmann-féle oxigén-, ill. nitrogénoszlopnál is. Az alábbiakbaji fajlagos oxigén- és nitrogénhozam alatt a földolgozandó gáz mennyiségegysége után nyert legtisztább termék mennyisége értendő, a Claude-féle eljárásra vonatkozólag tehát az a mennyiség, melyet a földogozandó nitrogénoxigén gázkeverék mennyiségegysége után nyerünk, amikor is az utóbbi keveréket a rövidség kedvééit mindig légköri levegőnek fogjuk venni. A találmány tárgyának a Claude-féle eljárással kapcsolatban való alkalmazása, mely eljárással együtt a rövidség kedvéért a Hazard—Flamand-féle eljárás is értendő, ezen eljárásoknak fölbontó hatását következőképen befolyásolja. A) Ha a leírt kiegészítő-fölbontást mellőzzük, akkor az eredmény a következő: a) egy közönséges Claude-féle oxigénoszlophoz viszonyítva ugyanoly7

fajlagos oxigénhozamot érünk el és ezenkívül a földolgozott levegő nitrogénjének legnagyobb részét legtisztább állapotban kapjuk. b) egy közönséges Claude-féle nitrogénoszlophoz viszonyítva az eredmény a következő: gyakorlatilag véve ugyanoly nagy fajlagos nitrogénhozam, mert az előkibocsátó helyen kevés nitrogén elvész, de nem az oxigénnel együtt, amennyiben azt legtisztább állapotban kapjuk és ezenkívül a földolgozott levegő oxigénjéneklegnagyobb részét legtisztább állapotban nyerjük. B) A kiegészítő-fölbontás' alkalmazásánál ezt is be lehet állítani legtisztább oxigénre úgy, hogy-egv oxigén- vagy nitrogénoszloppal való kombináció útján összoszlop gyanánt úgyszólván egy „fokozott" oxigén-, ill. nitrogénoszlop adódik ki. Az ilyen oszlopnál az eredmény a következő: a) egy Közönséges — előkibocsátó hely nélküli — Claude-féle oxigénoszlophoz és így minden más oxigénoszlöphoz viszonyítva nagyobb fajlagos oxigénho-