70200. lajstromszámú szabadalom • Elszenesítő- és desztillálóretorta

hat. A hajtást az (1) dob (14) fogazása és | a (16) forgattyú által mozgatott (15) fo- <. gaskerék útján eszközöljük. j A (9) kondenzátor a lejtős (17) csö­vekből áll, melyekbe a lepárlási termé­kek a (7) csőtoldatokon át vezettetnek be. A hűtővizei (18)-nál szivattyúzzuk be és a viz (19)-nél lép ki. A (17^ csöveket a domború (20) fenék foglalja össze, ami által a (21) előtér képződik. A folyamat kezdetén és később is képződő csapadék a (22) csövön át a (23) fazékba folyik, mely a levegő belépésének megakadályo­zására rendszerint zárva van és a (24) csap segélyével időről-időre kiüríttetik. A (17) csövekben képződő csapadék a (25) szifoncsövön lép ki és azt tetszőleges mó­don fölfogjuk, míg a nem kondenzálható termékeket a (26) csövön át vezetjük el, A (9) kondenzátor egyik végén szoká­sos módon a (2.7) födél által van elzárva< A kondenzátor másik végén nem alkal­* mazhatunk szilárd elzárást minthogy a (7) csőcsonkák betorkollását lehetővé kell tenni. Ezért a (7) csőcsonkák szabad vé­geire a csőcsonkák számára átbocsátó­nyílásokkal ellátott (28) lemez van erő­sítve, míg a kondenzátoron a helytálló (29) gyűrű van elrendezve. A (28) lemez széle és az ezen célból horonnyal ellátott (29)gyűrű között a (30) tömítés fekszik. Ezen elrendezés folytán a (9) kondenzá­tor tömítően el van zárva és emellett a (7) csőcsonkák forgása nincs akadályozva. Hogy a (7) csőcsonkák kilépési helyén a retortateret is kifelé tömítően elzárjuk, a (7)f csőcsonkák belső végén a csőcsonkák számára való átbocsátónyílásokkal ellá­tott (31) lemez van elrendezve, mely a (8) fallal szemben tetszőleges módon, a föltüntetett foganatosítasi alaknál pl. az­által van tömítve, hogy meggörbített pe­reme a fal (32) hornyába kapaszkodik- A (29) és (31) lemezek tömítő elzárása a le­írttól eltérő módon is eszközölhető, így pl. a (29) lemeznél is alkalmazhatunk la­birinttömítést. A (7) csöcsonkák kibocsátóvégén cél­szerűen a (32*) szárnyak vagy lapátok vannak elrendezve, melyek a (7) csöcsoh­kákból kilépő gőzöket a (17) kondenzátor­csövekbe gyorsan behajtják. A fűtés célszerűen gázzal történik. Fütögázok gyanánt célszerűen a (26) csö­vön kilépő gázokat használjuk, melyeket a (26) csövön "át gáztisztítóba és innen gazometerbe vezetünk, ahol szokásos mó­don föl fogatnak. A gázokat a gazometer­ből a (33) fővezetéken át a tüzeléshez ve­zetjük. A találmány értelmében a gáz a (33) fővezetékből az (1) retortát körív­alakban körülvevő, végein zárt (34) csőbe lép (3. ábra). A (34) csőből a (35) lángzó­csövek indulnak ki, melyek szabad végei­ken zártak és az (Y) dob egész hosszára kiterjednek. A csövek oly számban van­nak elrendezve, hogy az (1) dob egyenle­tes fűtését érjük el és azokon a helyeken, melyek a (2) csövek között fekvő (3) te­reknek felelnek meg, a (36) lángzókkal vannak ellátva. A lángzók esetleg egyen­ként elzárhaíóan lehetnek kiképezve. A (8) falban a (37) födök által elzár­ható több (38) töltőnyílás és a tüzelés gá­zai számára való (39) kürtőnyilás van ki­képezve. A retortatér fenekében a födél­lel ellátott (40) szekrény van sülvesztet­ten elrendezve, melybe a rejtortálban el­szenesített anyagokat időről-időre kiürít­jük és benne kihűlni hagyjuk. A leírt elrendezés mindennemű lepá­rolható anyag, pl. fa, len- és kenderpoz­dorja, venyigék, napraforgónövények stb. elszenesítésére alkalmas. Ha oly anyago­kat, mint pl. pozdorja, napraforgók, ten­gericsövek stb. kezelünk, melyek nem da­rabos szenet, hanem többé-kevésbbé por­alakú terméket szolgáltatnak, akkor a ter­méket tulajdonságainak javítása és dara­bosabb termék képzése céljából elkokszo­sítható szén hozzáadása mellett újabb el­szenesítő folyamatnak vethetjük alá; mi­mellett az első el szenesít és termékét az elkokszosítható szénnel bensöen összeke­verjük, előnyösen összeöröljük. A leírt gáztüzelés más célokra, pl. ka­zántüzelésnek stb. szintén célszerűen halsználhaíó. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom