70188. lajstromszámú szabadalom • Kemence elektróda
«(b) csávátok vagy peckek útján az egyik pólus (A) áramhozzávezetései vannak •erösitve. Lényeges, hogy az elektróda ott legyen legvékonyabb, ahol (E') átmérője a legnagyobb és, hogy . a keresztmetszet az átmérő kisebbedésével növekedjék. Az átmérőnövekedés emellett az átmérócsökkenéssel oly arányban áll, hogy a különböző magasságokban vett keresztmetszelek mind egyenlők. Az elektróda hatásfokának további javulását érjük el, ha egyúttal az elektróda hosszát és keresztmetszetét úgy választjuk meg, hogy az áram az elekYróda hőmérsékletét annak fölső végén a megömlesztett anyag hőmérsékletéig fokozza. Ez rendszerint akkor következik be, ha az elektródában fejlesztett .Toule-meleg kétszer akkora, mint a vezetésokozta hőveszteség lenne, ha az elektródán' áram nem folyna keresztül. Azáltal, hogy az elektródát üregesen képezzük ki, váltakozóáram használatánál az elektróda összes vezetőanyagát kihasználjuk és az elektróda által való hővezetés okozta veszteség minimumra csökkenthető. A leírt elektróda további előnye, hogy a harangalakú elektródán belijl levő (B) tüzállóanyag olyan lehet, mely a Pincheffektus által vagy más módon mozgásba hozott folyékony vagy megömlesztett anyag koptató hatásának jól ellenáll. Nemcsak az elektróda kiméltetik ezáltal, amennyiben nem olvasztatik le túlságos mértékben, hanem egyúttal meggátoltatik, hogy az effektív elektróda túlságos rövid és a megömlesztett ellenállástest túlságos hosszúvá lesz. Az 1. ábrán foganatosítás! példa gyanánt csak egy elektróda és egy ellenállástest van föltüntetve. A másik, föl nem tüntetett elektróda a masszával közvetler nül vagy szántén közvetve ellenállástest útján hozható összeköttetésbe. Természetesen az elektróda fölött több •ellenállástest is rendezhető el, melyek párhuzamosak lehetnek vagy egymásfelé hajolhatnak. Az elektróda tengelyének nem kell függőlegesnek lennie, hanem az bármilyen helyzetet foglalhat el és az ellenállástestnek nem kell az elektródával konaxiálisnak lennie, hanem az egyenes vagy görbe lehet és az elektródához szögben is állhat. A 3. ábrán (S) egy transzformátor szekundércsévéje vagy egv közvetlen áramforgás, melynek sarkai (El)-hez és (E2)-höz vannak kapcsolva. Ez esetben az elektróda két egymástól elszigetelt félharangból áll. Hasonlókép a 4. ábrán (Sl, S2, S3; S4, S5) egy három-, illetve kétfázisú transzformátor szekundércsévéi, melyek valamely ismert kapcsolási mód útján vannak az elektródákkal összekötve. A rajz szerint mindegyik elektróda a folyékony vagy megömlesztett ellenállástest fölvételére egy-egy csatornával van ellátva, ami azonban a találmány szempontjából nern lényeges. A csatorna el is maradhat. Másrészt azonban minden elektródában több, mint egy ellenálláscsatorna is tartozhat Az elektródafal vastagsága valamely megadott anyagnál és áramerősségnél a frekvenciától függ. Az elektróda keresztmetszete kör lehet vagy kör részeiből állhat, de sokszögű is lehet vagy sokszög részeiből lehet összetéve. Egy általában nem szükséges, hogy a keresztmetszet szabályos ábrát mutasson, amennyiben az szabálytalan, egyenes és görbe vonalakból összeállított ábrát is képezhet. Végül a harang vízhűtéssel vagy enélkül kivitt, vékony (El) rudak egy sorával is helyettesíthető, mint ézt a 7. és 8. ábra mutatja. Utóbbi esetben az elektróda Keresztalakúan van kiképezve és fölül gömbölyű rúddal van ellátva. Az egész keresztalakú elektróda a tűzhelyhez csatlakozva tűzálló anyagba van ágyazva. Hogy az ily elektródával ellátott kemencét üzembe lehessen helyezni, a (H) tűzhelyre megömlesztett anyagot öntünk, mely ezáltal a
