70171. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú kollektoros gép

— 3 zisszámnak megfelelően különböző tenge­iyüen, de csak részben rövidre'zárjuk. A 4. ábra a kefék berendezését ugyan­ezen séma számára mutaija; a kefék itt háromfázisúim", tehát az (x, v és z) ten­gelyben három jMmá vannak Összekötve és pedig oly rhödön, hogy távolságuk va­lamivel kisebb, nriint a stator fázisai kö­iötti szög. ' " Ez eséíben is, Ha a statortekercselés számára egyelőre háromfázisú tekercse­lést vészünk föl, rövid, egymást a sarkosz­lás kétharmadával átfödő csévékkél, a stator által létesített mézöt a háromszög­ben elrehdezett vektorok jelzik.' Kitűnik azonban, hogy ekkor az (x, y, z) rövid­zárlat i áramkörökben indukált áramok o szabadon maradó helyeken szükségképen a pontozott nyilak által jelzett mezőt lé­tesítik, mely a stator által létrehozott eredeti mezőre úgy helyezkedik rá, hogy minden. kefepárön belül egy-egy egyten­gelyű, a kihúzott nyilak áltál jelzett mező keletkezik ép úgy, mint ahogy az egyfá­zisú repulziós motornál az egytengelyű mező létesül. A rajzon feltüntetett, zérushelyzetnél emellett a kefék között csak gyönge mág­nesező áram folyik, mely éppen elegendő arra, hogy a pontozott nyilak által jelzett korrekciós mezőt létesítse. Elvileg a statoron bármelyik ismert többfázisú tekercselést használhatnék, így pl. a háromfázisú áramhoz szokásos át­mérőtekercselést a fázistengelyek között a sarkosztás egyharmadával egyenlő szög­gel. Ez esetben azonban a rövidzárlali ke­fék között lévő távolság esetleg aránylag igen csekély lenne és pedig úgy az egy­másra következő fázisok tengelyei közölt lévő • csekély köz, mint a fázisoknak 60'-ot kitevő kisebb elektromos fáziskü­lönbsége következtében, mely, mint ez a mezők berajzolt összeállításából kitűnik, nagyobb korrekciós mezőt igényélne. Célszerűbb az egymásra következő fá­zisok különbségét nagyobbra választani, pl. úgy, mint a leírt példánál 120"-ra, rö­vidített-tekercseléslépéssel vagy 6- Vagy 0-fázisú kapcsolásban való láncölás'sal 150, illetve 160"-ra stb. Az 5. ábra a kefék eltolását indításnál, illetve üzemben mutatja. A motornak minden további erré vonatkozó tulajdon­ságaira nézve ugyanazok a szempontok j önnek tekintetbe, mint az egylázi sú re­pulziós motoroknál. A kefék példaképen egy egész gyanánt állíthatók be úgy, hogy a 4. ábrán föltüntetett helyzet az 5. ábrán föltiintetettbe megy át vagy pedig úgy, mint a Déri-féle egyfázisú motornál, a (b) kefék helytállóak maradhatnak és csak a (bl) kefék állíttatnak be. Hasonlóképén használhatunk bármilyen más egyfázisú motorok számára egyébként ismert mód­szert is. ' A szinkronizmus közelében az egyes kefepárok egymással összeköthetők úgy. hogy a mótor egyszerű indukciós mótor gyanánt működik; ez az összeköttetés esetleg az (i) kapcsolás segélyével a " gyönge (e) gerjesztő feszültségen keresz­tül történhetik, mint ez az 5. ábrán csakis az egyik (3—1) fázis számára van beraj­zolva úgv, hogy a mótor kompenzált in­dukciós mótor gyanánt működik. A kefék rövidrezárás helyett gyönge (el) gerjesztőfeszültségen át önmagukban zárva lehetnek úgy, hogy már a repulziós motorként való üzemnél egy bizonyos fordulatszámtól kezdve kompenzálás lép föl; ezt. az 5. ábrán világosság kedvéért csak a (2) fázisnál tüntettük föl. Ugyanígy megfelelő kapcsolások segé­lyével ugyanazon hatásokat érhetjük el', mint a kéttengelyű kefecsoportokkal föl­szerelt egyfázisú motorok különböző faj­táinál. A 6. ábra pl. ilyen többfázisú repulziós motort mutat külön (b, b, b) gerjesztő­kefékkel, melyek a primer összekötött (T) mellékzárlatú transzformátorokhoz úgy vannak kapcsolva, hogy a gerjesztő feszültség beállítása által a fordulatszá­mot szabályozhatjuk vagv tetszés szerint a szinkronizmus alatti vagy fölötti állandó értékre állíthatjuk be. Á 7. ábra hasonló elrendezést mutat fá­jt

Next

/
Oldalképek
Tartalom