70165. lajstromszámú szabadalom • Feszültségre működésbe lépő kontaktuskészülékek kapcsolása
erősségű áram megy át, mely 3'4 voltnyi feszültségesésnek felel meg úgy, hogy a műszernél a feszültség 103 —=3-4 — 99 6 volt; ez a fokozott feszültség azonban a kontaktusnyomás azonnali növekedését okozza úgy, hogy a kontaktus szikrázása nem mutatkozik. Ha most a szabályozószerkezet működésbelépése folytán a feszültség ismét csökken, "akkor a kontaktusműszernél' hirtelen feszültségesés következik be. Ha a leírtakkal ellentétben a feszültség annyira csökken, hogy az alsó kontaktus érintetik, pl. 97 voltra, aminek a műszernél 92 volt felel meg, akkor a (wl) ellenállásnál az áram erőssége nagyobb, azaz 97 n.«r -Í6Ő = 0 65 :im p lesz, míg a műszernél 6'5 voltnyi feszültség* esés mutatkozik. A feszültség a műszernél ekkor í)0'5 volt. Mindkét esetben tehát a műszernél a helyes értelemben körülbelül -j- 1-5 voltnyi különbözet mutatkozik. A 2. ábra oly változatot mutat, amelynél az (ml) és (m2) átkapcsolómágnesek a folytonos áramút egy részét képezik és állandóan gerjesztve vannak. A szabályozómótort a fegyverzeteknek a kontaktusműszer által való rövidzárlatánál történő leesése folytán lép működésbe; a kontaktusműszer itt is az egyik pólus és a (w3) részellenállás között van leágaztatva. A 3. ábra az ugyanezen alapelvek szerint keresztülvitt kapcsolás egy változatát önműködő ' mellékzárlatszabályozónál alkalmazva mutatja. A szabályozómótornak az (r) mellékzárlatszabályozót hajtó (a) fegyverzete a (wl, w2, w3, w4) ellenállásokhoz hídban van kapcsolva. A kontaktukműszer az egyik sark és a (w3) ellenállásnak a másik sark közelében fekvő (5) pontja közé van kapcsolva, de a műszert a hatás káros befolyásoltatása nélkül a (wl) ellenállás (8) pontjához is lehetne kapcsolni. A működés ugyanaz, mint az 1. ábra esetében. A találmány szempontjából első sorban lényeges, hogy a műszer gerjesztőcsévéi elé ellenállás legyen kapcsolva, melyhez a feszültség növekedte folytán bekövetkező kontaktusadásnál egy áramút kapcsoltatik párhuzamosan, ami által a gejesztőtekercseléseknél a feszültség további fokozása következik be. Ha azt akarjuk, hogy a műszer ne csak a feszültség növekedténél, hanem feszültségcsökkenés esetében is vagy csak ez utóbbi esetben működjék, akkor szükséges, hogy a feszültségcsökkenés folytán való kontaktusadáskor az előkapcsolt ellenállásnál a feszültségesés növeltessék, ami által a gerjesztőcsévéknél a feszültség tovább csökken. A feszültségesés fokozására, az összellenállást az előkapcsolt ellenállással szerieszben csökkenthetjük, pl. az áramutak szaporítása útján mellékzárlat segélyével stb. Lehet továbbá az előkapcsolt ellenállással sorosan kapcsolt ellenállásokat is elrendezni, melyekhez mellékzárlatot hozunk létre. A kapcsolás bármilyen feszültségszabalyozásnál, pl. elektromos kemencéknél, ívlámpáknál stb. alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Feszültségre működésbe lépő kontaktuskészülékek kapcsolása, azáltal jellemezve, hogy a műszer gerjesztőtekercselései elé ellenállás van kapcsolva, melyhez feszültségnövekedés folytán bekövetkező kontaktusadásnál áramút kapcsoltatik párhuzamosan, ami által a gerjesztőcsévéknél a feszültség továbbfokoztatik, míg feszültségcsökkenés folytán bekövetkező kontaktusadásnál az előkapcsolt ellenállásnál a feszültségesést pl. az összellenállásnak az előkapcsolt ellenállással szerieszben való csökkenT tése által növeljük és a gerjesztőcsévéknél a feszültséget továbbcsökkentjük. 2. Az 1. igényben védett kapcsolás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kontaktusmfiszer részellenállásoktól elágazó áramokat kapcsol be és a gerjesztőcsévék egyrészt az egyik sark és másrészt a másik sark közelében fekvő részellenállás között ágaznak le úgy,
