70163. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos fényívek megszakítására

Megjelent 1917. évi január hó 9-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 70168. szám. Vll/g. OSZTÁLY. • Berendezés elektromos .fényívek megszakítására. ALLGEMEINE ELEKTR1CITÁTS GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1915 julius hó 15-ike. Elsőbbsége 1914 juliup hó 22-ike. Elektromos fényívek megszakítására tudvalevőleg gyakran használják a mágneses mező hatását; ez a mező a fényívet az elektródáktól, melyek között képeztetett, oly irányban fúvatja el, hogy a fényív a készülékek megsértése nélkül megfelelő bosszúságra nyúlik meg és azután elszakad. Az Összes ilynemű berendezéseknél a készülék mellett vagy fölött többé-kevésbé nagy helyre van szükség, hogy a fényívnek kellő helye legyen hossza kifejtésére. A legtöbb esetben továbbá nem lehet azt a kamrát, a melyben a fényív elalvását létesítjük, teljesen elzárni úgy, hogy az ismert módszereknél a készülékeken, pl. kapcsolókon kívül mindig lángjelenségek mutatkoznak. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező és a továbbiakban leírt berendezés lehetővé teszi, hogy a mágneses mező a képződött fényívet ne fúvassa úgy el, hogy a mezőből kilépve az elszakítási hossz elérésig széjjelhúzassék, hanem a berendezés olyan, hogy a fényiv egész hosszán folyton «rősbödő mágneses mezőbe júfc, mely lényegében oly hatást fejt ki, hogy a fényív keresztmetszete csökken. Ezt pl. azáltal érhetjük el, hogy a fényívet lényegében U-alakú vasdarab két sarkfölülete közötf, a vasdarab száraihoz és az erővonalakhoz merőlegesen képezhetjük úgy, hogy a mágnese? hatás folytán a U-alakú vastestbe behúzatik és igy folyton erősbödő mezőbe kerül. A mellékelt rajz ábrái a találmány tárgyának néhány kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábrán az U-alakú (1) elektromágnes a (2) tekercseléssel van ellátja; ez a mágnes adott esetben permanens mágnessel helyettesíthető vagy helyette cséve nélküli lágy vasmag is alkalmazható, melynél maga a fényív hozza létre az la. ábra szerinti erővonalfluxust. A féüyív a mágnes U-alakú száraira merőlegesen képződik. Az áramirány kellő megválasztása mellett a fényív a nyil irányában vándorolni törekszik és így mindinkább erősbödő mező hatása alá kerül. A mágnes szárai között, a (2) csévékhez lehetőleg közel a helytálló eléghetetlen (3) fal van beillesztve; a fuvómező a fényívet ezen falhoz szorítja úgy, hogy a fényív keresztmetszetének csökkenése és a lehűlés folytán elalszik. Megjegyezzük, hogy a fényiv talppontjai nem maradnak szükségképen a (4) helyen, hanem a fényív szárpára való sarkfölületeknek az 1. ábrán látható (5) alakot adhatjuk úgy, hogy a fényív hossza a befuvatás közben közel állandó maradhat. 1- ábrán föltüntetett foganatositási alak azonban nem mutatja azt, hogy a kivi-