70149. lajstromszámú szabadalom • Vonalozó

Megjelent 1917. évi január hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS ?0149. szám. IX/a/b. OSZTÁLYVonalzó. ROMSTORFER IRMFR1ED TECHNIKUS WIENBEN. A eledtéc napja 1«16 jaftnir hó 15-ike. Elsőbbsége 1014 jnnius hó 19-ike. A jelen vonaleó célja, hogy olyan egyeneseket, melyek egy adott egyenesre merőlegesek, vagy azzal bizonyos szöget, pl. 80, 45 vagy 30°-u szöget zárnak' be, vagy végül azzal párhuzamosak, minden más rajzsegédeszköz igénybevétele nélkül, közvetlenül ós gyorsan lehessen papírra, táblára, /vagy effélére rajzolni. A találmány egy vonalzón egymással párhuzamos egyenesek több csoportjának elrendezéséből áll, mely egyenesek csupán végpontjaikkal, vagy jelekkel, vagy vonaldarabkákkal is lehetnek megadva a vonalzón és irányegyenesekeek nevezhetők. A vonalzó emellett tömör, vagy áttört lehet, át nem látszó, vagy áttetsző anyagból állbat és tetszőleges nagyságú lehet. A njellékelt rajz 1. és 2. ábrái fölülnéze-tben és oldalnézetben á találmány egy foganatosítási példáját tüntetik föl, míg a 3., 4. és 5. ábrák fölülnézetben valamint keresztmetszetben és oldalnézetben egy második foganatosítási példát mutatnak. A vonalzón elrendezett, egymással párhuzamos egyenesekegyes csoportjainál ezek az .irányegyenesek vagy: 1. merőlegeset a vonalzó bosszéleire (a—a, t. ábra), vagy 2. a vonalzó hosszéleivel a rajzolásnál legfontosabb 605

-u (0—b), 4ö°-u (o—c), 30°-u (o— d), vagy más szögeket zárnak be, vagy 3. párhuzamosak a vonalzó hosszéleivel (e-e). Az 1. esetben a vonalzóval valamely adott egyenesre, ennek egy a—a irányegyenessel való födése után, az adott egyenes tetszőleges pontján, merőlegest lehet rajzolni, mely célra egyébkor két háromszögre, vagy legalább is egy derékszögű háromszögre van szükség. A 2. esetben, az adott egyenesnek az illető o—b, o—c, o—d irányegyenesek valamelyikével, pl. az o—b 60°-u szög alatt hajlóval való födése után, azonos módon, mint előbb, az adott egyeneshez 60° alatt hajló egyenest lehet rajzolni, mely célra egyébkor háromszögön, vagy egy rajzsinen (vonalzón) kívül még egy 60°-u háromszögre, vagy legalább is utóbbira van szükség. Ugyanez áll a 45°, vagy a 30° alatt hajló egyenesekre is, melyek közül az először egy 45°-u háromszöget tesznek egyébkor szükségessé. A 3. esetben, ha a vonalzó hosszéleivel párhuzamos e—e irányegyenesek egészen közel vannak egymáshoz, az adott egye-