70121. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbevezetőkészülék égési erőgépekhez

2 — szével' közlekedik, míg a henger alsó része egy vagy több (20) lyukon át a sza­bad levegővel van összeköttetésiben. Ennek következtében a gép szívóhatása a (4) hengerben is érvényesül és pedig akként, hogy a (3) dugattyú, amelynek alsó oldalára a (20) lyukakon át a légköri nyomás hat, fölemelkedni törekszik, de csak olyan magasra emelkedhetik, ameny­nyire ezt a (14, 17) kar pillanatnyi hely­zete éppen megengedi. A föltevés szerint ez a kar a (15) csappantyú nyitásakor emelkedik; ha a gép dolgozik, 511. szí, a (13) agv mintegy a (14, 17) karhoz tapad, mintha hozzá volna kötve, tehát a (11) rúd a (14, 17) kar fölfelé irányuló moz­gását követi úgy, hogy amint a (15) csap­pantyú több és több levegőt bocsát be; a (7) szelep egyidejűleg önműködően job­ban és jobban nyitja a tüzelőanyag (8) és (10) beömlési vezetékeit. Ha ellenben az erőgép p. ó. a gyújtóáram megszaka­dása folytán megáll és így szívóhatása megszűnik, a (13, 11, 3, 5, 7) elemek min­denkori magassági helyzetükből, ill. a csappantyú nyitási fokától függetlenül azonnal leesnek és a tüzelőanyag beveze­tését megszakítják. Áz erőgép üzeme közben annak szívó­hatása nemcsak a (18) és (4) részekben., hanem a tüzelőanyag (10) bevezetőcsövé­ben és innen a (6) csövön keresztül — a hajlékony (5) szeleprúd körűi — egészen a (20) lyukakig is érvényre jut úgy, hogv ezeken a tüzelőanyag szállításához, szét­oszlatásához és elpárol ogtatásához szük­séges kismennnyiségű levegő beszívódhat. Ennek a csekély levegőmennyíségnek be­szívódása a (20) lyukakon keresztül ter­mészetesen mit sem változtat a nyomás­viszonyokon a (3) dugattyú két oldalán, mert hisz a (20) lyukakon sokkal több le­vegő áramolhat be, mint amennyi a (6) és (10) csöveken keresztül elszívható úgy, hogy a dugattyú alatt mindig a légköri nyomás hat. A gép lefojtása végett nem kell egyebet tennünk, mint a (15) csappantyút mind­inkább zárni, miközben a (14, 17) kar a (13, 11, 3, 5, 7) elemeket a (3) dugattyú alsó oldalára ható túlnyomás ellenében mind lejebb tolja. Ha a lefojtás olyan erős, hogy a (15) csappantyú és a (7) sze­lep gyakorlati értelemben zárnak, akkor a folyvást járó gépnek szívóhatása arány­lag erősen jelentkezik a tüzelőanyag (10) bevezetőcsövében úgy, hogv a (7) szele­pen átszivárgó igen csekély tüzelőanyag­hoz aránylag nagy mennyiségű levegő szí­vódik be a (6) csövön és így önműködően megfelelő töltést kapunk. A gép megindításakor is csak a levegő­szabályozó csappantyút kell beállítanunk. Ha azután a forgattyútengelyt megforgat­juk, az evvel előidézett szívás folytán a [öbbször említett (13, 11, 3, 5, 7) elemek fölemelkednek és működésbe jutnak. A rajzon föltüntetett részletek, mint ilyenek, a találmány szempontjából nem bírnak jelentőséggel, s különfélekép mó­dosíthatók. Az elporlasztó levegő máshon­nan is bevezethető, mint a (20)- lyukakon át. Az (5) szeleprúd hajlékony volta az ábrázolt kiviteli alakra nézve jelentős, mert evvel elérjük, hogy a szelep úgy­szólván szabadon függ és így nem juthat ferde állásba, hanem fészkéhez könnyen illeszkedik. A (7) szelep és (3) dugattyú stb. mozgásának nem kell éppen függő­leges irányúnak lennie; nem kell t. i., hogy a dugattyú egyik oldalára ható lég­nyomás ellen működő erő éppen a ne­hézségi erő legyen, hanem pl. rúgóerő is lehet. A (7) szabályozó elemnek sem kell szükségképen szelepnek lennie, hanem csap vagv tolattyú vagy efféle is lehet, va­lamint a dugattyú helyett membrán vagy efféle alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelőanyagbevezető-készülék a légibe­_omlés szabályozásával működő égési erőgépekhez, azáltal jellemezve, hogy a légbeömlést szabályozó elemet olyan pneumatikus szerkezet köti össze a tüzelőanyag beömlési vezetékébe ikta­tott szabályozó elemmel, amelynek működését a gép szabályozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom