70115. lajstromszámú szabadalom • Beállítómű számológépekhez

lőnek az (I) kerék kiapcsolása után és az (é) tengelynek a gépforgattyú segélyével történő forgatásakor való rögzítése céljá­ból égy (g) fogaskerék van a (h) előtét­tengelyen elrendezve, mely a (c) emelő (cl) fogazásába kapaszkodik. Természe­tes, hogy egyidejűleg még más célokra is szolgálhat ez a kerék. Ebbe a kerékbe egy rugalmas (k) zárókúp kapaszkodik, mely a (g) keréknek egy foggal való tovafor­gásakor, önmagában véve ismert módon, kiemelkedik abból a fogközből, amelyben helyet foglalt és a következő fogközbe esik ismét be. Hogy már most a (g) kereket és vele a (c) emelőt rögzítsük, mihplyt a (cl) tárcsa és a (b) görbetárcsa közt a kapcso­lat megszűnt, tehát az (f) kerék ki van lengetve (3. ábra), a találmány értelmé­ben, az (i) lengőkarokon, melyekben az (f) kerekek (1) tengelye van ágyazva, egy (x) léc úgy van elrendezve, hogy az (f) és (cl) fogazások kapcsolódásakor, a (k) zárókúpok szabad mozgását nem akadá­lyozza (1., 4. ábrák), azonban az (f) ke­rék kilengetésekor a (k) zárókúpok alá helyezkedik úgy, hogy ezek nem léphet­nek most ki a (g) kerekek fogközeiből, ezeket a kerekeket és a (c) emelőket te­hát fogvatartják (3. ábra). Hogy a (c) emelők fölszabadítása és a (b) görbetárcsákkal való kapcsolata köz­ben az (e) e_ főtengely á gépforgattyúval együtt el ne foroghasson, az (e) tengelyen egy zárófogközzel biró (m) test van meg­erősítve, melynek fogközébe egy (n) fog kapaszkodik be, mely utóbbi az (i) lengő­emelők egyikével van összekötve és csak aklór távolítható el ebből a fogközből, ha az (f) kerekeket kikapcsoljuk (3. ábra). Ilógv egy (c) emelő véletlenül pontatla­nul állíttatnék be úgy, hogy nem fekszik egy bizonyos értékhelyen, hanem két szomszédos értékhely közt, akkor a (k) zá'rÓkúpot' á (g) kerék egy vele szemközt fekvő foga meggátolja abban, hogy záró­helyzetébe térjen vissza (4. ábra). Ekkor az (i) lengőkarok nem lengetheíők vissza, az (n) zárófog tehát nem emelhető ki az (m) zárótest fogközéből, mert az (x) léc ekkor a (k) zárókúp fejoldalába ütközik és ezzel a további kilengő mozgást meg­gátolja. Ezzel tehát a legegyszerűbb mó­don létesül a gépforgattyúnak a pontatlan beállítás tartama alatt történő elretesze­lése. Az (f) fogaskerekek eltolása természe­tesen körív helyett egyenes vonalban is történhetik, a (cl) tárcsáknak a (k) záró­kúpok segélyével való rögzítése pedig köz­vetlenül, azaz a (g) közvetítő kerekek nél­kül is foganatosítható. Egy ilyen fogana­losítási példát tüntetnek föl az 5—7. áb­rák, melyeken az 1—4. ábrákéval azonos alkatrészek azonos, az azokéval csak egyenértékű alkatrészek pedig vesszővel jelzett azonos betűkkel vannak jelölve. Az (xl) sin itt nincs közvetlenül az itt egyenes vonalban eltolható (f) kerekek csapágyrészeire erősítve, hanem egy (p, q) szögemelő segélyével van azokkal mozgási összefüggésben. munkamód az előzők-* bői könnyen megérthető. SZABADALMI IGF.PÍY. Beállítómű számológépekhez a görbetár­csákhoz képest szabadon elforgatandó beállítóemelőkkel és a kettő közt egy beiktatható fogaskerekekből álló kap­csolószerkezettel, azáltal jellemezve,, hogy az (f) kapcsolókerekeket hordó,, mozgatható (i, il) ágyazó alkatrészek­kel egy (x, xl) léc van helytállóan vagy mozgatható (p, q) közvetítő. ele­mek útján összekötve, mely léc, az (f) kápcsolókerekek kiiktatásakor, a (c) beállítóemelőkkel összekötött (cl) fo­gazások (tárcsák) járását közvetlenül .vagy* közvetve szabályozó (k) záró­kúpok alá jut és ezzel a beállítóemelő­ket fogvatartja, maga azonban ennek a helyzetnek elfoglalásában a (k) záró­kúpolc által, amikor ezek a pontatlan emelőbeállítás folytán egy fogközbe j sem nyomulhátnak, be, meggátoltatik I és ezzel a gépforgattyút forgatás ellen ! elreteszeli. (2 rajzlap melléklettel.) -aaj. AS RÉSZVÉNY IAA8ASAO

Next

/
Oldalképek
Tartalom