70093. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok és folyadékok hűtésére vagy hevítésére

zöttük fekvő (2) gyűrűn elrendezett nyí­lásokon át a (föl nem tüntetett) gyűjtő­edénybe áramlik, amint azt az 1. ábrán a tett vonalú nyilak jelzik. A fluidum tehát az elemek közötti te­rekben váltakozva föl- és lefelé áramlik. A hűtő- vagy hevítőfolyadékot a (20) bebocsátócsőtoldaton keresztül bocsájt­juk a legalsó elembe és az utóbbiban (köralakú vagy zeg-zúgos pályán) alkal­mas vezetőelemek útján (2. ábra) kerin­gésbe hozzuk;. innen ezen folyadék az 1. ábrán látható két legalsó (2) gyűrű bal­oldali (3) csatornáján és az ezeket össze­kötő, a tengelyben vagy az összekötő­csapban kiképezett (11) csatornán ke­resztül jut a következő elembe. A fluidum ezen elemből az 1. ábrán látható (álúlról számított) második és harmadik (2) gyűrű jobboldali (3) csatornáján és a kö­zöttük fekvő (11) csatornán keresztül áramlik (az alulról számított) harmadik elembe és így tovább, míg a legfölső elembe nem jut. Ezen utolsó elemből a (19) kibocsátó csőtoldaton keresztül a fluidum elhagyja a készüléket. A hevítő­vagy hűtőfluidum pályáját az 1. ábrán a szakadozott vonalú nyilak jelzik. A föltüntetett szerkezet természetesen különbözőképen módosítható. Pl. a ten­gely, illetve az összekötőcsap csővel he­lyettesíthető, amely, amint az a 3. ábrán látható, válaszfalakkal van ellátva. Az elemek között lévő összes közök, vagy ezen közök bizonyos csoportjai, természe­tesen egyszerre tölthetők meg, ha pl. a tengely vagy az összekötőcsap' helyett ré­szekre osztott és toldatokkal ellátott csö­vet használunk. Az elemet alkotó leme­zeik esetleg hullámalakúak lehetnek. A híitendő, illetve hevítendő fluidumot ugyanoly módon vezethetjük a készülé­ken keresztül, amint azt flőbb a hűtendő, illetve hevítendő fluidumra vonatkozólag leírtuk. Hasonlóképen foganatosíthatjuk a fordított eljárási is. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alak különösen víznek vagy más folya­dékoknak forró gázok segítségével való hevítésére, illetve gázoknak folyadékok segélyével való hűtésére alkalmas. Ezen foganatosítási alaknál a kúpos ele­mek szűk végeikkel vannak fölféle irányítva és az elemek (22) kettős falú tokkal vannak körülvéve. A fo­lyadékot a külső és belső fal kö­zötti köztérbe a tök alsó végén lévő (23) bébocsátó csőtoldaton át vezetjük be. Ezen köztérből a folyadék a legfölső elemhez és így tovább az összes éleméken keresztüj a (24) kibocsátó csőtoldathoz áramlik, amint azt a 3. ábrán a teltvonalú nyilak jelzik. A fütőgázt az elemek alatt elrendezett készüléken át vezetjük be. Ezen készülék a gyürűalakú (25) csőből áll, mely számos fölfelé irányított' (26) lángzófúvókávál van ellátva és éghető gáz vagy folyadék fölvételért szolgál. A fűtő­gázok az elemek körül fölfelé áramla­nak és a készülék fölső végén a (27) ki­bocsátó csőtoldaton keresztül távoznak. Ezen foganatosítási álaknál az összes (3) gyűrűk (7) függőleges nyílásokkal és at összes elemlemezek belső szélei ,megfe­lelő (8) lyukakkal vannak ellátva úgy, hogy a gázok a 3. ábrában látható szako­dozott vonalú nyilak irányában áramol­hatnak. Ezen foganatosítási álaknál is a forró gázokat ugyanolyan eszközökkel vezet­hetjük zeg-zúgos pályán, mint az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál. A 4. ábrán látható foganatosítási alak körülbelül ugyanolyan rendszerű, mint az 1. ábra szerinti foganatosítási álak. Ezen foganatosítási alaknál a (4) ele­mek a (30) ürös tengely vágy cső körül vannak elrendezve és belső peremeiken (31) bővülésekkel vannak ellátva. Ezen bővülések és a (30) cső között a (32) gyürűalakú kamrákat képezzük ki, me­lyeken keresztül, a (31) bővülések egy­más között és a (30) tengely belsejével közlekednek, amint azt alább ismertet­jük. Minden egyes elem (36) válaszfallal van ellátva, amelynek belső pereme az egy-egy elemet alkotó két lemez belső pe­remei között van megerősítve. A válasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom