70072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek érceikből való kiválasztására

vei létesít kapcsolatot. Világos, hogy ha a (96) szelep nyitva van, a (63) oldatkamrában foglalt oldat a dobból annak forgása közben kibocsátható. A (79) homloklap továbbá a (98) kiürítöcsővel van ellátva, melybe* a (100) fogantyúval működtethető (99) szelep van beiktatva. A (9S) kiüiítőcső a" (79) fejlemez kerületének legmélyebb ]>ontja közelében van elhelyezve, ha a dob a 3. és 4. ábrákon látható helyzetben van. Az (52) külső köpenyből a (101) és (102) oldateMvolitó csövek vezetnek ki (5. ábra), melyek mindegyike egy-egy (103) szeleppel van ellátva. Ezek az oldateltávolító csövek a (61) válaszfalnak egymással a (65) megkerülőcső útján összekötött ellenkező oldalain vannak elhelyezve. Az 1. és 2. ábrákon látható (46) kicsapóedény részletes szerkezete világosabban a 8. és 9. ábrákon van föltüntetve. Ezt a kicsapóedényt a (104) állvány tartja, melynek gvűrííalakú (105) alátámasztó részére a (110) külső medence kerületén képezett (106) gyűrűs váll támaszkodik. A (110) medence célszerűen kúpos alakú és az alább . ismertetett belső medencék tartóját képezi. A (110) medence a (111) vályúval van ellátva, melynek (112) külső és (113) belső fala van, mimellett a belső fal fölső széle, mint ez a 9. ábrán világosan látható, valamivel alacsonyabb, mint a (112) külső falé. A (111) vályúhoz a (47) kibocsátócső csatlakozik, míg a (115) segédcső a (47) csőből a (110) medence alsó részéhez vezet, hogy utóbbit, ha szükséges, kiüríthessük. A (115) cső a rendesen zárva tartott (116) szeleppel van ellátva. ' A (45) be vezetőcső a (110) medence alsó végében lévő nyílásba van becsavarolva, míg ezen nyílás fölső végéhez a (117) bevezetőcső csatlakozik úgy, hogy a két (45) és (117) bevezetőcső egymással folytonos összeköttetésben áll. A (45) bcvezetőcsö a (118) szeleppel van ellátva, hogy a rajta keresztülfolyó oldat áramlását szabályozni lehessen. A (117) bevezetöcsö fölső végén a nyílásokkal ellátott (119) végrész és néhány (120) oldahiyilá.s van kiképezve, hogy a - (117) bevezelőesövön keresztülfolyó okíutol c vérdekesen lehessen a kiesapóedénybe vezetni. A (110) medence alsó végén még a (121) <*:•" vp a /' <\k s i í M.H . vi < ó levczetőcsővel van eiisiv.i. tuuneilui < bbeu a (121) csőben a (122) szelep vau elrendezve, melyet a (123) fogantyúval lehel működtetni. A (121) eső alsó véghez a gumiból vagy hasonló ítny.u'ííiiJ készült (125) kapcsolócső segélyével az alább ismertetett célból könnyen a (124) palackot vagy fazekat lehet kapcsolni. A fi 10) külső medencében a (126) kőz-. benső medence van el hely ez v. mely szintén kúpos alakú és a (110) külső medencével koncentrikus: a. (1.26) medence kiikö föléld;'n :''•"") k ' van ellátva, melyek a (i'M>) medernél a (110) medencében nu-.^tái-.'a.szHítk . A '(126) medence fölső széle magasabban fekszik, mint a (111) .v'níyú (113) kel^ö falának fölső széle és a medence alsó végén a (128) nyílás van kiképezve, mely valamivel nagyobb átmérőjű, mint a (117) bevezetőcsö külseje úgy, hogy a (117) cső külső része és a (126) meelence alsó széle között gyűrűalakú hézag keletkezik. A (117) be vezetőcső fölső vége közelében a nyílásokkal ellátott (129) hüvely van elhelyezve és ez a hüvely a kúpos (131) belső medencének nyílásokkal ellátott alsó (130) végével érintkezik, mimellett a (130) végrész (132) nyílásai a (129) hüvelyben lévő (133) nyílásokkal egyező helyzetbe hozhatók azáltal, hogy a (131) belső medencét csekély mértékbén elforgatjuk. A (129) hüvely tehát a (131) me- ' dence (130) alsó végén szelepet alkot, mely a (131) belső medence elforgatásával nyitható, vagy zárható. A (131) belső medence a (134) támasztólemezekkel van ellátva, melyek a (123) közbenső medence (127) támasztólemezeihez hasonlóak. Ezek a lemezek, a (126) közbenső medence belső fölületére támaszkodnak és a (131)