70058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajgáz előállítására
Uól lényegesen nagyobb kitermelést érünk el. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy az olaj" ama részét, mely nem alakul át gázzá, oly anyagoknak föntemlített kezelése alá, helyezzük, illetőleg oly anyagokkal dúsítjuk, melyek az olajat újbóli gázfejlesztésre képessé' teszik. • •.,,„„, Ha a frakcionált olajhoz ugyanazon hőmérséklet mellett, finelynél a gázfejlesztés végbemegy, hidrogént keverünk, utóbbi az •olajmaradványokkal vegyülni fog és uj, eP gázosítható szénhidrogénvegyületekef Íog' tévézni, . Ennek tudományos magyarázata a következő : ' ' ' ' Az olajszerű anyagok leglényegesebb alr .kátrészei, iöéíy ányágok olajgáz előállításánál tekintetbe jönnek, a paraffin sorozat (Cn Ha n +2) azon tagjai, melyek a szénből 10—23 atomot tartalmaznak azonkívül ezen olajszerű anyagokban (C„ H2 n ) csoport magasabb rendű telítetlen vegyületei és az aromás sor különböző testei foglaltatnak. . • Aí, ezen olajokból .kapott gáz, mint azt analízis bizonyítja, főkép a paraffinsorozat alacsonyabb tagjaiból (C C2 H6 , C8 H8 ) áll; azonkívül még ialacsonyabb telítetlen szénhidrogén vegyületek C2 H4 , C8 H« vagy C« Hb és szabad hidrogén vannak a gázban : - Olajnak a generátor izzó töltésébe felülről való ,bevezetésénél különböző reakciók lépnek,-föl. Lényegében a telített magasabb szeníjidi'ogénv^^et^js kisebb szénatartalmú ^If^tl^ijBzé^^^^W^^^0 bomlanak és l> 2v3, yagy ^zénataiütartalmú, többnyire azonban csak 1 szénatomtartalmú szénhidrogénjfQgjületek választatnak le, amit az .bj^oqyít, hogy a^zanalizis C fl4 -ben felesleget mutat. A, magasabbrendű telítetlen szénhidrogén vegyületek - a generátorban maradnak, vagy abból .kátrány alakjában elvezettetnek. ... - . ,...'... - *.Jgy pI- GJÜ Hsa a C elvezetése után CVJH1 8 -á alakul, át; Cu íJM , átalakul G1 0 H2 0 -á & H^j, A H6 -nak elválasztása után Áfc át., Különböző vegyületek természetesei még íq^óbljj. Romlást, szenvednek, a mi némely szénhidrogén vegyületnél egészei* addig megy •míg csak Szén és hidrogén marad, amit az bizonyít, hogy a gázanalizis által a hidrogén'jelenléte is kimutatható. Ha a generátor izzó töltésében visszamarad Vei nem gázosított olaj maradványokhoz ugyanazon hőmérsékletnél, melynél a gázfejlesztés történik, JbiSrogént %ezetiiHk, utóbbi a telítetlen szénhidrogénekkél telített szénhidrogénekké egyesül, mely utóbbiak ismét gázt képesek fejleszteni. így pl. C1 9 H1 8 -ból, mely a C1 0 H2 2 szénhidrogénvegyületn^ a generátorban végbemenő bomlásánál a generátorban visszamarad, H2 -vei való összeköttetése által C, Hao képződik; Cl t H4 i -ből a C H«-nak eltávolodása és H2 -nek rákövetkező hozzávezetése által paraffin C1 0 H2 2 fog képződni, stb. Ha hidrogént vezetünk a kellő hőmérsékletnél, vagyis a paraffinsorozat szétbomlásának pillanatában az el nem gázosított olajmarádésokbpz, ezáltal megakadályozzuk, az olajmaradékok lecsapolását, vagy azok kátr rányképződését. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nehéz szénhidrogéneket tartalmazó kiindulási anyagoknak, mint pl. olajnak, olaj- és petroleummaradványoknak, kő- és barnaszénkátrányoknak stb. a generátorban való közvetlen elgázosítását teszi lehetővé anélkül, hogy a berendezésnek eldugulását vagy más üzemzavart vonna maga után. A gyakorlatban hidrogén helyett célszerűen szén, illetve izzásban levő szén áltál szétbontott vízgőzből képződött vízgőzt (Ha -|-CO) alkalmazunk; aünál is inkább, minthogy az ekkor föllépő szénoxid, mint indifferens gáz, semmiféle hatással nincs a reakciófolyamatra. Az ekkor föllépő reakció, mint ismeretes, a követkéző'egyenlet szerint megy végbe; C+Ha O=:H2 +CO. ; , Egén; eljárás gyakorlati, keresztülvitelénél két generátort használunk, melyek fölváltva yízgáznak és olajgáznak fejlesztésére használtatnak. Ezen váltakozó hatás által rend: Ifívül ga?d|ft9ág;o8 (§s gyors módon; az ernlí^tett bői a gáz maximuma fejlé^thető^, i<ú, :r .A csatolt ;rajzop , k^sztülvite-
