70057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kokszkemencéknek és hasonlóknak fölhevített gázok segélyével való egyenletes fűtésére

- 2 járás másik jellemzője az;

hogy a gázok útjába a kemencén való áthaladásuk közben mind több és több akadályt rendezünk el. Ennek eredményekép az eiszenesítő kamrának különböző hatékony zónáiban* a falak lényegileg egyenletei hőmérsékleten tartatnak. A - találmány másik részét képező hevítőberendezés, mely főként kokszkemencéknél és hasonlóknál találhat alkalmazást, oly hevítőfalakkal van ellátva, amelyek tömbsorokból állnak s a tömbök végrészei egymással érintkeznek, vagy pedig közbenső tömbök által vannak egymástól elválasztva, amelyekhez az említett tömbvégek tömör fal létesítése céljából illeszkednek, mimellett a tömbök középső részei legalább egy függélyes és egy vízszintes fölületen ki vannak vájva úgy, hogy a fal belsejében gázvezető csatornák keletkeznek. A hevítőberendezés célszerűen ügy van szerkesztve, hogy a szomszédos sorok tömbjei egymáshoz képest eltolt helyzetet foglalnak el s ennek folytán a gázok zeg-zúgos utat kénytelenek leírni A falat alkotó tömbök vagy téglák úgy vannak kiképezve, hogy összeépítésük alkalmával egymáshoz illeszkednek és célszerűen egymásba kapaszkodnak, hogy a falnak a szükséges erősséget és szilárdságot kölcsönözzék. Ezen elrendezés folytán a fal szilárd és egységesen összefüggő lesz, tehát oly kemenceszerkezet létesül, amelynek szilárdsága és merevsége a lehető legnagyobb. E berendezésnél a belépési szakaszon elvont hő mennyisége azáltal csökkentetik, hogy a gázok egyenes csatornákon vezettetnek, míg a többi szakaszokon gz elvont hő mennyiségének növelésére a gázokat kanyargó utakon vezetjük. A hevítőberendezés további jellemzője abban áll, hogy a falak egy része csupán közvétett hevítésnek van kitéve, míg a többi falrészeket közvetlenül hevíti a forró gázáram, amelytől a meleget a falakba ágyazott eltérítő vagy ütközőtömfoök vonják el. ' < A találmány másik fontos jellemzője az, hogy mindegyik hevítőberendezés, mely külön egységet, például kokszkemencét alkot, a szomszédos egységektől elég távol van elhelyezve, hogy kellő tér maradjon a kitérj eszkedésre az üzemi hőmérséklet eléréséig vagy megközelítéséig, amikor a falali egymással érintkeznek és egymást kölcsönösen megtámasztják. Az üreges oldalfalak ütközőtómböket tartalmaznak, amelyek az egyik falfölüléttől a másik falfölületig terjednek s a találmánynak egy további jellemzője szerint minden ilyen ütközőtömb illesztési hézagok nélküli egyetlen egységet alkot úgy, hogy a tömbök segélyével a lehető legnagyobb melegmennyiség vihető át az elszenesítö kamrákra. A találmányt tóvábbádZ jellemzi, hogy az a hely, ahol az elégés végbemegy, az elszenesítö kamra töltésének legmagasabb pontjával lényegileg egyenlő magasságban fekszik úgy, hogy a kamra fölső részében aránylag hidegebb zóna létesül. Ezzel kapcsolatban a párlatokat elvezető csatornák el vannak tolva azokhoz a nyílásokhoz képest, amelyek az elszenesítö kamra fölső részeiből hozzájuk vezetnek. A találmánynak ezen és egyéb részletei az alábbi leírásból fognak kitűnni, amelyhez a megértés megkönnyítése céljából a találmánynak egy előnyös kiviteli alakját föltüntető rajzok vannak csatolva. E rajzokon az 1. ábra egy kemencecsoport egy részének végnézetét mutatja a két szélső kemence körvonalainak és a fűtőgázok valamint a levegő csővezetékeitlek föltüntetésével; a 2. ábra a kemencecsoport függélyes keresztmetszete, a 3. ábra ugyanannak függélyes hosszmetszete, a 4. ábra a berendezés fölső részének függélyes metszete a 3. ábra 4—4 vonala szerint, a nyilak irányában nézve, az 5. ábra hasonló függélyes metszete a 2. ábra 5—.5 vonala szerint, a nyilak irányában nézve, a 6. ábra az elszenesítö kamra közepéfi