70048. lajstromszámú szabadalom • Kokszkemenceberendezés

- 2 -(2. ábra). Célszerűen itt egy (11) öntöttvasgyűrűt illesztünk a tető fölső részébe és ahhoz a karmantyút szögecselés vagy más alkalmas szilárd módon erősítjük hozzá (2. ábra). A (10) karimák a (12) gázelvezetőcsatornát vagy dómot hordják, amely a kamratető hosszában fut végig, és a desztillált gázokat elvezeti. A rajzolt kiviteli alaknál a (12) dóm s (13a) és (14a) főcsövek egyikével közlekedik, amelyekben egy-egy kokszkemenice-telep gázai összegyüjtetnck^ és a melléktermékeket leválasztó berendezéshez, vagy más gázkivezefő helyhez vezettetnek. A dóm célszerűen (13) darabokból van összetéve, amelyeknek száma a töltőnyílások számával megegyező. Minden egyes (13) darab egy kiszélesbített, hosszirányban kiterjedő (14) főrésszel bír, amelynek közepe táján a lefelé irányuló és a megfelelő (10) karimához erősített (15) torok van elrendezve. A (14) részek egy vonalban fekvően vannak elrendezve, és egymással össze vannak kapcsolva úgy, hogy azok nagy keresztmetszetű folytatólagos csatornát alkotnak, melyen keresztül a gázok elvezettetnek, és amelyekben azokat előzetes kezelésnek vethetjük alá. Minden egyes (15) torok fölött egy-egy fölfelé nyúló (16) perem van;

amely a megfelelő (15) torok nyúlványát képezi. A hosszcsatorna fenekén összegyülemlő folyékony anyagok ilykép nem folyhatnak le a torok nyílásokon a töltőnyílásokba, minthogy a (16) peremek ezt meggátolják. Minden egyes karima és perem fölött egyegy (17) töltőnyílás van alkalmazva, amelyet a (18) födél zár el. A (18) födél egy (19) könyökkel van összekötve, amely egy (20) csuklós taggal van összekapcsolva és egy (21) ellensúllyal van fölszerelve. A födél kiképzése a 4. ábrán világosan kij vehető. A dóm egyik végén egy (22) sapkával van lezárva, másik vége pedig a (23) gyüjtőtérrel közlekedik, amelynek fölső része a (24) cső révén a két (13a) és (14a) főcsővel van összekötve; a gázokat a (25) és (26) csapok segélyével irányíthatjuk a főcsövek egyikébe vagy másikába. A leirt dóm és gázelvezetőberenlezés különösen oly rendszerű adagolóberendezéssel kapcsolatban használható, amelynél egy-egy adagolóhüvely bocsátható az adagolónyílásokba porszénnek vagy más anyagnak a töltőnvüásokon át közvetlenül a kokszoló kamrába való beadagolása céljából. A 4. ábrán egy ily (27) adagolóhüvely látható, mimellett a részek az adagolás pillanatában elfoglalt heyzetükben vannak föltüntetve. A (17) nyílás az adagolóhüvelynek befogadására alkalmas méretben van kiképezve, és ha az adagolóhüvelyt bevezetjük, annak alsó széle beleilleszkedik a fölfelé nyúló (16) perembe. A hüvely és a peremszél közötti tömítőkapcsolás elérése céljából a perem fölső széle kissé kúposán ki van bővítve, és az adagolóhüvely alsó széle szükség esetén kissé össze van húzva úgy, hogy a részek egymásrahelyezésük alkalmával tömítően záródnak. Ezen elrendezés folytán az adagoló hüvelynek lesiilyesztése alkalmával a (14) csatorna a (18) födél megemelése után sem közlekedhetik a küllevegővel, és egyúttal maga a betöltőnyílás sem közlekedhetik a (14) csatornával úgy, hogy ebbe a csatornába nem kerülhet idegen anyag, minek következtében a gázok és a melléktermékek nem szennyeződhetnek be, és így a tisztító munkának tetemes része is fölöslegessé válik. A gázelvezetőberendezés kétoldalán a (28) és (29) csövek futnak végig. A csövek a desztillált gázok előzetes kezeléséhez, pl. a gázok hőmérsékletének és telítési fokának szabályozásához szükséges emulzió, olaj vagy másefféle szolgáltafására valók. A csövek (30) száj darabokkal közlekednek, amelyek a (14) csatornába torkolnak, mimellett ezen szájdarabokat egymáshoz képest eltoltan rendezhetjük el a csatorna két oldalán, mint az a 3. ábrán látható. Á (31) csapok a bevezetett folyadéksugár szabályozására szolgálnak. A (28, 29) csövekbe áz emulziót ugyanazon vagy különböző forrásból vezethet-