70035. lajstromszámú szabadalom • Gép dohánynak vagy hasonló anyagoknak egyidejű szitálására vagy hűtésére
rézsútos helyzetbea végeivel két-két (2) görgőn van ágyazva, amelyek közül a magasabban fekvő dobvég felőliek (3) fogaskere-' kek és (4) szíjhajtás révén forgásba hozhatók olykép, hogy a (2) görgők az (1) szitadobot is forgásba hozzák. A szitadob magar sabban fekvő fekvő végén a dohány bevezetésére való (5) bevezetőcsővel van ellátva. A dob rézsútosan való elrendezésének célja, hogy az (5) csövön a dob belsejébe vezetett dohány önműködőlég mozogjon a másik dobvége fölé, a hol a (6) kilépőtölcséren keresztül a (7) gyűjtőtartányba hull. A szárításra, vagy hűtésre való levegőt a (8) csövön keresztül vezetjük a dobba. Hogy emellett a (8) csövet a dobbal lehetőleg tömítően kapcsolhassuk össze, a dobot egy (9) csődarabbal látjuk el, amely a (10) tömszelencében foroghat, míg a (8) cső felől egy ezzel szorosan összekötött csatlakozó csődarab nyúl a (10) tömszelencébe és részben az (1) dobbal együtt forgó (9) csődarabba. A (9) csődarabbal fölszerelt dobvég a szitadob belseje fölé teljesen zárt (11) kamrát képez. Ezen kamrának a dob belseje fölé fordított oldalán egy a légbelépés fölé rányuló (12) kúppal van ellátva-- (3. ábra), ainely a beáramló levegőt légörvények keletkezésének megátlása mellett a szitadob kerületén hosszirányban elrendezett hat (13) kamrába tereli, amelyeknek szerkezete a 2—5. ábrákon nagyobb léptékben van föltüntetve. E légkamrákat a 4. ábra szerinti keresztmetszettel bíró szekrények képezik, amelyeknek egyik, a dob forgásirányában elől fekvő fala különböző szemnagyságú szitákból áll, mint az a 3. ábrán látható. A nagyobbszemű szitákat célszerűen azon dobvégnél rendezzük el, amelynél a dohány belép. A szekrényszerű (13) légkamrák közül egyeseket gereblyefogakkal láthatunk el (1. pl. 2. ábrát). A zárt kamaraszerű (11) dobvégnél az összes légkamarák nyitottak úgy, hogy közvetlen összeköttetésben vannak a (11) kamara belsejével és a (8i légbevezető csővel. Az egész forgó szitadobot egy (14), gózill. pára elvezetőcsővel fölszerelt (15) köpeny burkolja, amely két (18, 19) fenekével a szitadobot teljesen körülzáró szekrényt alkot. A (15) köpeny alsó oldalán egy (16) és egy (17) tölcsér van alkalmazva; előbbin a por hull ki, utóbbin keresztül pedig a homok és egyéb szemcsés tisztátlanságok. A (15) köpeny alsó oldalán van továbbá a (6) dohánykivezetőtölcsér is elrendezve, amelyen a dohány lép ki. Míg azonban a (16, 1 *1). tölcsérek az (í) dob * szitafölületei alatt vannak, addig a dohányt kivezető tölcsér oly helyen van elrendezve, ahol & tulajdonképeni (1) szitadob a' zárt (11) végkamarával a (13) légkamarák és az ezek külső oldalán lévő U-sínek révén áll kapcsolatbán. A (13) légkamrák által szabadon hagyott közökön át a szitadobból jövő dohány a (6) kivezető tölcsérbe, s innen a (7) gyűjtőszekrénybe jut. A leírt gép működési módja a következő : Az (5) bevezetőcsődarabon át a dob belsejébe vezetett, még nedves dohány az (1) dob belsejében a radiális (13) légkamrák közé hull, miközben azt a kamrák egy darabon magukkal körülviszik és a dohány egyúttal az (1) dobnak mélyebben fekvő vége fölé mozog. A (13) légkamarák eközben kavarólapátokhoz hasonlóan hatnak. A (8) légbevezetőcsövön át a (13) légkamarákba az 1. ábrabeli nyilak irányában többé vagy kevésbé forró légáramot vezetünk be. A radikálisan álló és az (1) dob szitái mentén végighúzódó légkamrákból a bevezetett levegő a dob forgásirányában elől fekvő szitafalakon keresztűláramlik és így közelítőleg a dobkerület irányában, ill. a forgás irányában a dob szitafölületeinek közelében lép be a dobba, a légkamrák által tova vitt dohányt megemeli, átszellőzteti és . az (1) dob szitafölületeire szórja, miközben azonban a dohányt nem gátolja abban, hogy az a szitadob rézsútos elrendezése folytán a dob magasabban fekvő vége felől lassanként az alacsonyabban fekvő dobvég felé mozogjon. Ezen berendezésnél nem következhetik be, hogy a szitáló hatás a szárító vagy hütőhatas rovására csökkentetik és épen abban van a gép legfontosabb előnye,- hogy a