70030. lajstromszámú szabadalom • Távlati rajzoláshoz való háló

Megjelent lt>16, évi december iió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70080. özám. IX/a/b. OSZTÁLY. Távlati rajzoláshoz való háló. DEININGER JULIUS ÉPÍTÉSZETI FŐTANÁCSOS WIENBEN. A bejelentés napja 1915 március hó 2-ika. Elsőbbsége 1914 május hó 1-je. A találmány azon a föltevésen alapszik, hogy valamely tárgy távlati képét annak nem, mint eddig fölvették, egy síkra, hanem gömbfölületre való középponti vetülete alkotja. Ha tehát ilyen távlati képet sík folületen akarunk ábrázolni, akkor először az illető tárgynak középponti gömbfölületét kell meghatároznunk és ezt a sík fölületre lefejtenünk, ami természetesen csak megközelítőleg lehetséges. Ez a művelet magától értetődőleg igen fáradságos, miért is oly technikai segédeszközre volna szükség, amely a művészi, vagy ipari célokból előállítandó távlati képek szerkesztését lényegesen könynyebbé és egyszerűbbé teszi. A jelen találmány tárgyát ilyen segédeszköz alkotja, mely görbe vonalas hálózatokból (alaprajz- és távlati hálózatból) áll, melyek együttesen a távlati rajzoláshoz való hálót képezik. Az alaprajzhálózat görbéit azáltal határozzuk meg, hogy egy tetszőleges sugarú gömbfölületnek vízszintes érintő síkján, tetszőleges oldalhosszúságú négyzettel, kvadratikus hálózatot szerkesztünk és ezt a gömb középpontjából a gömbfölületre vetítjük és azután.a vetületet síklapra lefejtjük. Az ehez tartozó távlati hálózat görbéit viszont úgy határozzuk meg, hogy az alaprajz-I hálózathoz használt gömbbel egyenlő sugarú gömbfölületnek két egymásra merőleges és amellett függélyes helyzetű érintő síkján vízszintes egyenes vonalakat húzunk, melyeknek távolsága az alaprajzhoz használt négyzetes hálózat oldalhosszával egyenlő. Azután a párhúzamos egyeneseknek ezt a két csoportját a gömb középpontjából a gömbfölületre vetítjük és a vetületet síklapra lefejtjük. Az ily módon előállított két hálózat mindegyike, tehát a görbéknek két csoportjából áll. Az egyik (I) csoportba tartoznak azok a görbék, amelyek az alaprajzhálózaton az A—B vonalat, a távlati hálózaton pedig az M. N. vonalak metszik, míg a többi görbék a másik (II) csoportba tartoznak. Ha valamely pont távlati képét akarjuk megtalálni, akkor ezen pont vízszintes vetületének helyzetét a szem vízszintes vetületéhez képest két egymásra merőleges ordináta segélyével kell meghatároznunk, míg a pont magasságát a fölvett látóhatár fölött a függélyes vetület határozza meg. Szerkesszük meg pl. a rajz 2. ábráján derékszögű vetületekben föltüntetett tárgy (h) pontjának távlati képét. Ezen pont vízszintes vetületét (á), a szem ugyanilyen vetületét (A), a két ordinátát pedig (A, D) és