70027. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röpülőszerkezetek szárnyszögének az összecsukott helyzetben való előállítására

Qlegjelent 1916. évi december hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 70027. szám. V/h. OSZTÁLY. Berendezés röpülőszerkezetek szárnyszögének az összecsukott helyzetben való előállítására. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN A bejelentés napja 1915 április hó 19-ike. Elsőbbsége 1914 május hó 7-ike. Röpülőszerkezetek szárnyainak össze­csappantására való oly berendezésnél, amilyen a 274115. számú német szaba­dalmi leírásban van ismertetve és mely azáltal van jellemezve, hogy a szárnyak egymást összecsukott állapotban részben átfödik, szükséges, hogy a szárnyaknak meghatározott, egymástól eltérő hajláso­kat adjunk, hogy a hátsó élek egymás fölé tolódhassanak. A találmány értelmében ez a beállítás a lengető mozgástól függően önműködően történik. A mellső szárny­merevítő szárnak a hátsó szárhoz viszo­nyított helyzetét és így a szárnyak haj­lásszögét külön huzalok, vonórudak vagy effélék határozzák meg, melyek egyik vége a mozgatható száron, másik vége pedig a törzsön van megerősítve. Az utóbbi megerősítési pont a találmány ér­telmében úgy van megválasztva, hogy az átfödéshez szükséges helyzet önműködően beálljon. A mellékelt rajz a találmány tárgyának foganatosítási alakjait mutatja, és pedig az 1. ábrán kétfödeles és a 2. ábrán egyfödeles röpülőgépek szá­mára. Kétfödeles gépeknél (1. ábra) a mellső szármegerősítés oldása után a mellső szá­rat a hátsóhoz képest főképen a szárnyak (a, b) diagonális feszítőhuzalai tartják fogva. A szárnyaknak visszacsappantott helyzetben a vonalkázottan rajzolt hely­zetet kell elfoglalniok, az (a) átlónak te­hát a (c) darabbal meg kell rövidülnie, a (b) átlónak pedig a (d) darabbal meg kell nyúlnia. Hogy ezt elérjük, még pedig ön­működően, a diagonálisoknak csak egyik vége van az egyik szárnyfölület egy-egy merevítőszárával szilárdan összekötve* míg a diagonálisok a második fölület szá­raira az ezekhez erősített (e, f) csigák közvetítésével hatnak, melyek fölött a dia­gonális huzalok a törzs (g) és (h) pont­jaihoz vezettetnek. Ezen (g) és (h) pon­tok a törzsön a forgástengelyhez képest úgy vannak elhelyezve, hogy a (g—e), ill. (h—f) távolság a szárnyaknak a rendes helyzetiből az összecsukottba való lenge­tésénél a (c) darabbal meghosszabbodik, illetve a (d) darabbal megrövidül. Az (a) és (b) diagonálisok kívánt megrövidülése, illetve meghosszabbodása tehát Önműkö­dően következik be és a szárnyfölületek a szilárd szár körül lengettetnek. A (g) és (h) pontok számára a törzs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom