70018. lajstromszámú szabadalom • Kavarókar
foganatosítást alakjainál másként alakított, oly fogak vannak alkalmazva, melyek az ércet be- és kifelé mozgatják. . , A kemencének működése közben • az (1) kavarókarnak fogai (4. ábra) az egymással koncentrikus (A) érchalmokban dolgoznak, melyek abban az állapotban vannak, amelyben azokat az előzően elhaladt (2) kavarókar bátrahagyta. Ugyanekkor a (2) kavarókarnak fogai a (B) érchalmokban dolgoznak, melyek abban az állapotban vannak, amelyben azokat az előzően elhaladt (l) kar hátrahagyta...Ezenközben az "(1) kavarókar legbelső fogának (12') mellső része a. harántmetszetben föltüntetett (A) érchalmoknak (a) részére hat és ezt befelé mozgatja, míg ezen fog (12) hátsó része az érchalmoknak (a') részére hat és ezt kifelé mozgatja. Az (1) kavarókarnak egymás után * következő többi fogai fokozatosan növekedő harántmetszettel biróf ércmennyiségekhez mozgatnak befelé és fokozatosan kisebbedő harántmetszettel biró ércmennyiségeket kifelé; a legkülső fog pedig az érchalomnak (a2) részét mozgatja befelé és annak (a3) kifelé. Az ércnek azon ítészét, melyet az (1) kavarókarnak fogai nyugalomban, hagytak^ a (2) karnak főgai mozgatják. Ezek a fogak az (1) karnak fogaihoz képest akként vannak elrendezve, hogy a pörkölőkamra fenekének összes azon részei fölött baladnak el, • * ' melyek fölött az (1) karnak fogai el nem haladtak; A (2) karnak fogai az (t) karnak fogaival, a legbelső fognak kivételével, megegyeznek; ez a legbelső fog egyszerű, sima lesöprőlemez alakjában van kiképezve. Az ezen foggal szomszédos második fog a (B) ércbalmoknak (b) részét befelé és (b') részét kifelé mozgatja, míg a legutolsó vagyis legkülső fog az érchalra oknak (b2) részét mozgatja befelé és annak (b3) részét kifelé. . Bár a karnak külső végén elrendezett fogak által kifelé mozgatott érc.ömegeknek harántmetszete kisebb, mint a karnak belső végén elrendezett fogak által kifelé mozgatott érctömegeké, a kavarókarnak egy bizonyos nagyságú elfordulása alatt az öszszes fogak egyenlő mennyiségű ércet mozgatnak kifelé, mert- a fogak által megtett út abban a mértékben növekedik, amelyben a hatásos fölüle! kesebbedik. így, az érchalmok (a') része harántmetszetének és ! a legbelső fog útjának szorzata, tehát az ezen fog által kifelé szállított ércmennyiség egyenlő az (a3) rés? harántmetszetének és. a. legkülső fog útjának szorzatával illetve az ezen, fog által kifelé szállított; ércmenynyiséggel. A (4) tengely aek egy teljes fordulata, alatt tehát nemcsak az ércnek egy . része mozgattatjk kifelé, hanem annak már •sik része egyúttal, befelé mozgattatik úgy, jhogy az egész ércmennyiség az egyik vagy ; másik irányban mozgásban van és a kavarókaroknak fogai a pörkölőkamrának egész ; feneke fölött elhaladnak. Az a körülmény, hogy a kavarókarok az egész, érctömeget mozgásban tartják a találmánynak azon előnyét idézi elő, hogy bekérgeződés föl • nem lép vagy, más szóval, az érc nagy darabokká össze nem sül. A fogak akként vannak alakítva, hogy két fognak egymástól való távolsága, minden ponton, közéi ugyanaz, tehát a fogak között szabad utak létesülnek, a kavaróberendezés pedig a fogközöknek eltömődése -következtében meg nem sérülhet. Az összes érchalmoknak szélessége és magassága közel azonos úgy, hogy az ércrétegnek vastagsága a pörkölőkamra fenekének egész területén közel azonos. Ezenfölül az érchalmok maximális oxydálási fölület-1 tel bírnak, ami a szokásos módon kiképezett fogakkal eddig nem éretett el, mivel ekkor az ércréteg vastagsága a kamra kerületén kisebb, mint az annak közepe felé eső részében: A találmányt képező kavarókar az éreznek minden részecskéjét, körülbelül egyenlő hosszúságú és az ismert kavarókarokkal elérhető időnél hosszabb ideig munkálja meg és a pörkölőkamrában az ércet minden fordulatánál' újból egyenletesen osztja szét, miközben az ércnek egy részét a kívánt irányban mozgatja és a pörkölőkamrából az ebbe bevezetett ércmennyiségegyenlő ércmeunyiséget távolít el úgy, hogy a kamrában az érc ismételt kezelésnek vettetik alá.
