70014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozdonyokhoz való gőztápszivattyúk gőzzel való táplálásának szabályozására

— 2 2. ábra ezen kettős szelep metszetét 1 mutatja, nagyobb léptékben és nyitott átbocsátó nyílással úgy, hogy a szivattyú szabályozójából beáramló - gőzmennyiség szabályoztatik. ' A tápszivattyú üzeméhez szükséges gőz a mozdonyhengerek frissgőzvezető csö\?§giek Jjí J) í|e|pszjbsoyén át; vezettetik a ^2)Jc^be, JA .1 W..I f.... \ A (2) cső a gőzt a (3) kettős szelepen át a szivattyú (4) mótorhengerébe vezeti. A szivattyúba bevezetendő gőzmennyiség szabályozása a (3) kettős szelep segélyével történik. Á (3) szelep beállítása kézzel, áz (§) kézi kerék segélyével történik, mely a mozdonyvezető állóhelyén belül van elrendezve és a (3) szeleppel a (6) rúd segélyével van összekötve. A szivattyú hajtására szükséges gőz egy (7) csapon át is bevezethető, mely közvetlenül a kazánra van szerelve és egy (8) kézi kerék segélyével, mely a (9) rúd segélyével van a (7) csappal összekötve, a vezető állóhelyéről beállítható. A szivattyú gőzdugattyúrúdjával a (10) vízhenger dugattyúja is össze van kötve. A szivattyú működésekor a víz a mozdony víztartójából (tenderéből) a (11) csövön át szivatik be. A szállított vízmennyiség a szivattyú szeleptokján és azután a (12) csövön át nyomatik a (13) előmélegítőbe, melyből azután a (14) csövön és a (15) kazánszelepen át a kazánba jút. Az előmelegítés a fáradt gőz segélyével történik, mely a kipuffogó csőből a (17) vezetéken át jut a (13) előmelegítőbe. E szerint tehát a szivattyú megszűnik dolgozni, ha a mozdony megáll és ismét működésbe jön, ha a mozdony ismét elindul, természetesen azzal a föltevéssel, hogy a (3) kettős szelep meg van nyitva és a (7) csap zárva van. Azonban lehet a szivattyút a mozdony állása közben is megindítani, amennyiben a (7) gőzbeáramlási csapot, mely közvetlenül a ka- j zánra van szerelve, megnyitjuk és egyidejűleg a (3) kettős szelepet elzárjuk úgy, hogy ez a gőznek a mozdonyhengerek frissgőzvezető csöveibe való visszatérését meggátolja. E célra a (3) kettős szelep és a frissgőzvezető csövek (1) keresztcsöve közt egy visszacsapó szelepet is lehet elrendezni, mely a rajzon nincs külön föltüntetve és melyet a frissgőzvezető csövekhez visszaáramló göi, zár el olyan esetekben, midőn a kettős szelep a mbzdony állása közben nincs olyan helyzetben, hogy már magában meggátolja a gőz "visszatérését. Egyébként a visszacsapószelep közbeiktatása esetén is lehet az (1) keresztcsőből a (3) kettős szelepen átáramló gőzmennyiséget úgy szabályozni, hogy a szivattyú segélyével történő táplálás a kazánban a középgőzfogyasztásnak feleljen meg; ekkor a szállított mennyiség a gőzbevezetés fokozásával, ill, a (7) csap pillanatnyilag való megnyitásával növelhető. A 2. ábrán föltüntetett (3) kettős szelep a következő módon működik. A szeleptok a két (11) és (18) részből áll, melyek karimák útján vannak egymással összekötve. A tok belsejében egy vezetőszárnyakkal ellátott (19) szelepkúp van elrendelve, mely vezetőszárnyak a szelepkúp kúpalakú (20) magvából nyúlnak lei. A szelep a (6) szeleporsó forgatásával többé, vagy kevésbbé leemelhető (21) fészkéről. Ez a (6) szeleporsó egyrészt a (19) szelepkúppal és másrészt a vezető állóhelyén lévő (5) kézi kefékkel van összekötve és a szeleptokban a (22) tömítőszelence segélyével kifelé. el van tömítve. A gőz, mely a frissgőzvezető csövek (1) keresztcsövéből a mozdonyhengerekbe áramlik, a (23) csőtoldaton át jut a szeleptokba, azután a (21) szelepfészek nyílásán át a (24) csőtoldathoz és ezen át a tápszivattyú (4) gőzhengeréhez áramlik. A szelepkúp kúpos része lényegileg szintén mérvadó a szelepáteresztő nyílás nagyságára és a szelepkúp mindenkori helyzeteire, tehát a szivattyúhoz esetrőlesetre vezetett gőzmennyiségre is. A kazánból a (7) csapon át közvetlenül