70011. lajstromszámú szabadalom • Cövek és cöveksor húzására igénybe vett erőátviteli hajlékony elemeknek vagy szerkezeteknek a talajba való lehorgonyzására

- 8 -részre fölfelé ható nyomást gyakorol úgy, hogy ez a talajrész fölszakad. Ennek kö­vetkeztében valamely rövid cövek, mely oly helyzetben van a talajba beverve, mely a húzóerő eredő pontjától elhajlik, á talajban előremozgattatik, ha arra nagy húzóerő hat, amikor is a cövek a körülötte lévő talajt oly nagy mértékben meglazítja, hogy a cövek kihuzatik, mi­helyt a cövek elérte azt a helyzetet* mely­ben a cövek a húzóerőnek irányában hajlik. A találmányt képező és a talajban az ismertetett módon bevert cöveknek forgási pontja majdnem a talajnak föl­színébe esik és, minthogy a húzóerőt át­vivő lánc is a talaj fölszinének közelében van a cövekkel összekötve, a húzóerő nem létesít oly nagy forgató nyomatékot, mely elégséges volna arra, hogy a cövek alatt lévő talajrésznek összenyomása által a cöveknek a talajból való kihúzását meg­engedő bőségű hézag keletkezzék, ahol is még a cövek fölött fekvő talajrész a cö-. veknek fölfelé forgását akadályozza meg. Ezzel szemben a húzóerőnek eredő pontjától elhajló helyzetben bevert cö­veknek forgási pontja, a eöveknek alsó végébe esik és, minthogy a húzóelem vagy szerkezet a cöveknek fölső végén van megerősítve, a cövekre ható forgató nyomatéknak forgató karja a cöveknek hosszával egyenlő. A cöveknek használatánál célszerű a (1$) láncoí akként vezetni (1. ábra), hogy ez a talajjal majdnem párhuzamos le­gyen, miáltal a láncnak a cövekre gya­korolt fölfelé irányított hatása nagy mér­tékben csökkentetik; ha a láncnak ily el­rendezése lehetetlen, akkor több cöveket kell egymás mögött, egy vonalban elren­dezni és a (18) láncot az összes cövekek­kel összekötni. Ha az egy sorban elrende­zett cövekek akként vannak a talajba be­verve, hogy azoknak villái a húzóerőnek irányához derékszög alatt állanak, akkor a láncnak az első és a második, • va­lamint a második és a harmadik cö­vek között kifeszített része a talaj föl­színével teljesen párhuzamos, amiért is valamely húzóerő ezekre a cüvekekre ol yirányban hat, amelyben a cöve­ket kiemelni törekvő erő a legkisebb. A (18) láncra ható húzerő a második és harmadik cövekre is a talaj fölszinével párhuzamos irányban vitetik át, amikor is a második cövek azonnal részt vesz az erőfölvételben, mihelyt a láncnak a má­sodik és az első cövek között fekvő része megfeszül.' Annak következtében, hogy az első cövek kissé előre mozog, a har­madik cövek is részt ^esz az erőfölvétel­beh: mihelyt a láncnak a harmadik és a második cövek között fekvő része megfe­szül, ami rögtön bekövetkezik, ha a má­sodik cövek kissé előre mozog:. Az az elrendezés, hogy valamely húzó­elemet vagy szerkezetet több cövekkel horgonyozunk le, melyek az első cövek mögött vannak alkalmazva és hogy a húzóelemek vagy szerkezetek az egyes cövekekkel külön összekötőszerkezetek segélyével vannak összekötve, ismeretes, de nem ismeretes a találmányt képező az az elrendezés, hogy húzóelemeknek vagy szerkezeteknek a talajhoz való lehorgo­nyozására több, egy sorban elrendezett cövek van alkalmazva, melyekkel a húzó­elemek vagy szerkezetek akként vannak összekötve, hogy ezek a cövekeknek hátsó fölületere gyakorolnak nyomást és hogy az első cövek mögött alkalmazott cöve­kek egymás után vesznek részt a húzó­erő fölvételében. A cövekek ismertetett elrendezése ugyanezeket az eredményeket más alakú cövekekkel is elérheti; azonban a talál­mányt képező cövek a legelőnyösebb azért, mert az ilyen cövek, bár rövid és kis súlyú, igen hatásos és a talajba könv­nyen beverhető és mert szárának haránt­metszete aránylag kicsi és mert a szár­nak fölső végén alkalmazott (12) fok a szár fölé hajló oldalakkal van határolva. A találmányt képező cöveket a talajból ép oly könnyen ki is lehet húzni, amiért is a találmányt képező cövek igen elő­nyösen használható automobiloknál, lé­vén a cövek oly kicsi és könnyű, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom