70001. lajstromszámú szabadalom • Készülék fúrólyukak irányának meghatározására

- 2 — van kapcsolva, amelyek a fúróvezeték hézagaiba vannak befektetve a mutatóktól megfelelő távolságban, pl. 5 méternyire j úgy, hogy a (8) és (9) drótok külső vé- ! geinek egymástól való távolsága 10 m. A j (2) és (3) csövek egymásfelé fordított vé- j gei a tömítöen záró (10, 11) dugattyúkat ' tartalmazzák, melyek a (12, 13) rúgó ha­tása alatt állanak úgy, hogy csak egy bi- j zonyos értéket meghaladó nyomás hatá- { sára szoríttatnak a (2), 111. (3) csövekbe. | A dugattyúk belső fölülete lágy bevonat­tal, pl. a (14, 15) ólomlemezzel van el­látva, amelybe a dugattyúknak a muta­tók hegye felé való szorítása alkalmával a mutatók jelet szúrnak. A dugattyúk ezenkívül (16, 17) vezetöpeckekkel van­nak ellátva, melyek a (2, 3) csövek hasí­tékaiban csúsznak és a dugattyúknak a csövekhez viszonyított elfordulását meg­v gátolják. A (7) mutató a (18) hüvelyt hordja, melyben a gyöngén maró folya­dékot pl. hígított fluorsavat tartalmazó (19) üvegedény van elhelyezve, amely az üveget megmarja, ha a készüléket hosz­szabb ideig tartjuk egy bizonyos helyzet­ben, miáltal utólag meg lehet állapítani azt a helyzetet, amelyben a készülék ezen idő alatt a függélyeshez képest állott, .A (7) mutató célszerűen oly vezetékkel van ellátva, amely a mutatónak a (3) csőhöz képest való hossztengelye körüli elforgá- • sá't meggátolja. A (2) és (3) csövek és az (1) hüvely között csatornák vannak al­kalmazva, amelyen keresztül a fúróveze­tékbe és az (1) hüvelybe eresztett víz a (10) és (11) dugattyúk közötti (20) térbe . léphet. A leírt készülék a következőképen hasz­nálandó: A fúrólyuk irányát szakaszonként álla­pítjuk meg a legfölsőbb, ismert irányú részből kiindulólag. A készüléket a fe,­szítődrótokkal együtt behelyezzük a fúró- j vezetékben és ezzel együtt sülyesztjük le a fúrólyukba úgy, hogy a fölső feszítő­drót a fúrólyuknak ismert irányú részé­ben fekszik. Ha a fúrólyuk folytatása ezen iránytól eltér, úgy a fúróvezeték megfelelően görbül. A (8, 9) feszítődrótok az elgörbülésben nem vesznek részt, ha­nem a drótok mindegyike a hozzátartozó mutatóval megtartja egyenesvonalú irá­nyát, azonban a két drót a mutatókkal együtt már nem fekszik egyazon egyenes vonalban, hanem egymással szöget zár be. Ezen szög fokozására a fúrólyukat vízzel töltjük meg és erre a fúrólyuk szá­jánál magas nyomást gyakorolunk úgy, hogy a (10, 11) dugattyúk a (6, 7) muta­tók felé szoríttatnak, miáltal a mutatók hegye a (14, 15) lemezekbe nyomul. Az így létesített benyomások helyzetének utólagos mérésével a készülék méretei­nek ismerete alapján könnyen idszámít­hatjük azon szög nagyságát, amelyet a két feszítődrót a fúrólyukban egymással be­zárt, amivel megállapíthatjuk a fúrólyuk alsó felének a fúrólyuk fölső feléhez ké­pest való eltérését is a megvizsgált sza­kaszon. A megvizsgált szakasz alsó felé­nek abszolút irányát úgy állapíthatjuk meg, ha ezen iránynak a függélyeshez képest való helyzetét is ismerjük. Ezen helyzetet a (18) csővel állapítjuk meg, amelyben a folyadék fölszine mindig vízszintesen áll be úgy, hogy a maró fo lyadék által mart fölületnek a vízszintes síkhoz képest való állásából a cső tenge­lyének a folvadékfölszinnel bezárt szögét is megállapíthatjuk. Azáltal, hogy to­vábbá a mart fölület fölső szélének a (15) ólomlap benyomásához viszonyított helyzetét is tekintetbe vesszük, a fúró­lyuknak a (9) drót mentén való abszolút irányát is kiszámíthatjuk. A következő szakasznál éppen úgy járunk el, mint az előbb, azonban most az ismert irányú szakaszrészt az előbb meghatározott sza­keszrész fogja képezni. Esetleg az egész fúrólyuk mérését egy­szerre végezhetjük és az egyes szakaszok­nak irányát a legfölsőbb szakasz ismert irányából kiindulólag "ezután kiszámít­hatjuk. Ugyancsak több szakaszt mérhe­tünk egyszerre olyként hogy a fúróveze­tekbe több mérőkészüléket kapcsolunk be egymásután, amidőn is a feszítődróto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom