69999. lajstromszámú szabadalom • Blokkjelzőberendezés esetről-esetre csak egy vonat által használható vasúti vonalszakasz részletek számára

- 2 -alkalmazásával van elérve, melyen az (1—18) kontakusok függenek. Ezen (H) és (P) elektromágneseken kívül az (A) beérkezési hely vonalblokkrelaisjénél még az (f2) fogvatartó mágnes és mindkét vonalblokrelaisnél a (h2) és (b3) tilosra ál- , lító tekercsek vannak elrendezve, melyek* nek működési módját alább ismertetjük. A normális (nyugalmi) helyzetben t|(b): és (bl) jelzők vörösen égnek e két áübmkör hatása alatt: a (II) munkavezeték (zí) el­ágazási pontja, (30 ) (3) kontaktusok, (b) lámpa minus pólus és az (V) munkavezeték (z2) elágazási pontja, (180 18) kontaktusok, (bl) lámpa, minus pólus. A minus pólus,, a" mun­kaáram visszavezető vezetékén, tehát a sinen van és így a föld is lehet. Egyidejűleg legyen megemlítve, hogy az egész berendezés éppúgy használható egyen-, mint váltakozó áramhoz, csak az utóbbi eset­ben más relaisknek kell esetleg alkalma­zást nyerniök, pl. olyanoknak, melyeknél az elektromágnesek helyett solenoidok használ­tatnak, A berendezés működési módja, kocsi át­haladása esetén, a következő: Az (A) beérkezési helyre befutó kocsi) áramleszedőjével, a (Kl) kontaktusdrótot az (I) munkavezetékkei köti össze úgy, hogy az (ÍJ vezetékbe, az (f2) fogvatartó mág­nesen és (90 , 9) kontaktusokon át, áram jut, mely a (160 ,16) kontaktusokon és a ^(10) át­kapcsoló (10Q ) kontaktusán, valamint a (H3,) (b3) .mágneseken át, a minus pólushoz folyik. A (H3) relais gerjed, meghúzza az (M3) fegyverzetet és ezzel a (10) átkapcsolót a ^100 ) kontaktusról a (lOu) kontaktusra fek­teti át úgy, hogy az említett áram további útja ez: (lOu, 12 , 2, 20 , FI), minus pólus. Az (FI) mágnes gerjed, meghúzza az (Ml) fegyverzetet és a (2) kontaktusnál meg­szakítja áramkörét. A most leírt két áramkör az (A) beérke­zési helyen az (1) jelzőrelaist «szabad» ál­lásba, a (B) beérkezési helyen pedig a (2) vonalblokkrelaist «tilos» állásba hozza. Ennek folytán az (A) beérkezési hely (c) jelző lámpájában fehér fény, azaz «szabad menet» jelenik meg, míg ellenben a (B) be­érkezési helyen az (al) és (bl) jelző lám­pák most a vörös fénnyel égnek, azaz «tilos»-t jeleznek. A (b) lámpa elalszik. ; A relaisk ezen állásánál a jelzőáramkörök a következők: z2—180 —18 —bl—minus pólus; a (bl) lám­pa vörösen ég; azután: 180 —140 —14—al—minus, az a (1) sűrű­ség, végül 18—13—130 —18 —80 —8 - 4—40 —c—mi­nus pólus ; a (c) lámpa fehéren ég. Amint most a (c) lámpa felgyúl, a kocsi tovább halad és a (III) munkavezetékhez jut, melyet áramleszedőjegyével a (K3) kon­taktusdróttal köt össze. Ezáltal, az ezen (K3) kontaktusdrót- (C) és (D) végeihez csatlakozó vezetékeken át, a (Hl, h2, h3 és H4) mágnestekercsek gerjed­nek. Az (1) jelző- és az (1) vonalblokkrelais a «tiJos» helyzetbe jönnek és ugyanúgy a (2) jelző- és a (2) vonalblokkrelais is ugyan­ezen helyzetben fogvatartatnak mindaddig, amíg a kocsi az egyvágányú vonalszakasz­részletben halad. E reláis állásnak megfelelően az (A) helyen az (a) és (b) lámpák vörösen gyúlnak ki, míg a (c) lámpa fehér fénye elalszik. Utánakövetkező kocsi tehát csak (a) jelzőig, ellenkocsi pedig csak az (al) jelzőig juthat. A kocsi a (D) helyen elhagyja az egy­vágányú vonal szakasz-részletet és a (K4) kontaktusdróthoz jut, melyet a (IV) munka­vezetékkel köt össze. Aram jut tehát az (17 ) vezetékbe és ezen át az (F2) és (F3) mág­nestekercsekbe, melyek most a két vonal­blokkrelaist a normális helyzetbe viszik visz­sza úgy, hogy ismét a normális helyzet áll elő és új kocsi haladhat be. Hogy az egyvágányú vonal szakaszrész­letbe az ellenkező oldalról másik kocsi egy­idejű behaladását meggátoljuk, az (1) vo­nalblókkrelaisn az (f2) fogvatartó mágnes van elrendezve, mely azon esetben, ha a (Kl*) és (K5) kontaktusdrótok egyidejűleg kap­nának áramot, az (M2) fegyverzetet a sza­bad helyzetben fogva tartaná, míg ellenben az (M3) fegyverzet a (H3) mágnes által meg­húzatván, a (10) átkapcsolót működésbe hozná és ezzel az (1) jelzőrelais szabadra

Next

/
Oldalképek
Tartalom