69988. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távbeszélő hálózatokhoz a beszédáramkörök önműködő átkapcsolására mindenkori egyenirányú beszédáram keringésbiztosítása céljából

transzformátorok stb. hatása alatt) megszakad, az egész áram a másik tekercsen halad át és így ez erélyesen hat, A 6. ábrában föltüntetett készülék, amint említettük és mint a 7. ábrában látható, a berendezés mindkét oldalán azonos alakban van alkalmazva; e két készülék azonban egy közös, polarizált és két oly kon-taktusreiidszerrel biró relével is helyettesíthető, amelyek a kontaktusokat a relé különböző helyzeteinél az egyik vagy a másik irány számára állítják be. Tertnészetesen az időrelé és a hozzátartozó áramkör oly módosítása is foganatosítható, hogy az utóbbi a normális állapotban nem zárva, hanem nyitva van és hogy az időrelé vasmagja a meg nem vonzott állapotban szorítsa az (a) kart a (b) kontaktushoz. Ez esetben az (M) membrán rezgései folytán az áramkör a (K) és (H) részek érintkezési pontján át intermittálóan záródik., miáltal az (R, R) solenoid a (J) magot elegendő középerővel húzza be arra, hogy az átkapcsoló átváltása lehetővé váljék. Ha az (E, E, M) relé (5. ábra) polarizálatlan és egyébként megfelelő érzékenységű, eselleg közvetlenül szolgálhat az átkapcsoló átváltására. E relé ugyanis rendszerint árammentes és a távbeszélőáramok tisztán váltóáramokat létesítenek benne, amelyek, föltéve, hogy a vasmag anyaga elég lágy, (vagyis nagy remanenciával bír), a fönt ismertetett foganatosítás] alak szerinti rezgések helyett a horgony állandó vonzását képesek előidézni. Viszont ha e relét, mint említettük, a 6. ábra szerinti solenoid-relével kombináljuk, akkor nem szükséges, hogy az előbbin váltóáramok haladjanak át, hanem akkor az pl. közvetlenül az (ml) erősítő relémikrofón áramkörébe kap-' csolható, amelyben unduláló egyenáram keletkezik. Az (M) membránnak ekkor úgy kell beállítva lennie, hogy a (K) és (H), vagy más megfelelő kontaktusrészek közötti érintkezés intermittálóvá váljék, mihelyt az egyenáram undulálóvá változik. A 2. ábrában látható kapcsolási vázlat szerint, amely az 1. ábra egyik felének felel meg és ahol a megfelelő részek ugyanazon betűkkel, de index nélkül, vannak jelölve, az átkapcsoló kissé eltérő módon van elrendezve és a kapcsolás ezenkívül olyan, hogy az erősítő telefonrelé kikapcsolás helyett rövidre záródik. Az eredmény ugyanaz, mint az 1. ábra esetén. Az átkapcsolöhoz csatlakozó vonalvezeték itt oly (a) résszel van összekötve, amelyen csúszópálya van alkalmazva egy csúszókontaktus számára, amely a (b) kontaktussal van összekötve. A csúszókontaktust az időrelé rendesen legmagasabb állásában tartja és az ekkor a (d) kontaktuskaron fekszik föl, amely rúgó vagy másefféle hatása alatt lefelé mozogni törekszik. Ez esetben az (L) vezetéken át érkező áramok az erősítőkészülék (h) telefonján haladnak át, míg az (r) transzformátor rövidre van zárva. Ha ellenben az időrelé a föntebb kifejtett módon működésbe jön, akkor az a csúszókontaktust lehúzza, mely mozgást a (d) kar mindaddig követi, amíg a (c) kontaktusra föl nem fekszik. A csúszókontaktus valamivel tovább mozog és pedig mindaddig, míg a (b) kontaktus a (d) kart el nem hagyja. Ekkor a kapcsolás olyan, hogy az (r) transzformátor be van kapcsolva, míg a (h) erősítő telefon rövidre van zárva. A 3. ábra szerint maga az átkapcsoló ugyanolyan, mint az 1. ábrában, a kapcsolás azonban olyképen van megváltoztatva, hogy egy és ugyanazon primértekercs úgy az (r) transzformátor számára (amely a beszédáramokat a tovamenő vezetékre viszi át), mint az időrelét működtető (p) transzformátor számára szolgál. A 4. ábra szerint az utóbb említett transzformátor egésze fi el van hagyva, amennyiben az (E, E) membrános elektromágneshez vezető (1) vezetékpár közvetlenül az (r) transzformátor szekundértekercsének sarkairól ágazik el.