69983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszap keverésére

rülő csövek körül a légkiömlőnyüás kö­zelében. kráterszerü iszapkúpok. ; Tehát ugyanoly hátrányok lépnek föl, mint a mechanikai keverőszerkeze>teknek fönt vázoltN hátrányai, Az iszapnak alulról fölfelé való keve­rése is elégtelennek bizonyúlt, mivel a kilépő levegő természetszerűleg csak ott száll fölfelé, ahol a csövek, nyílásait el­hagyja, míg az iszapnak a csövek között fekvő részére a levegő úgyszólván ha­tástalan. Ezen hátrányokat ugyan azzal lehetne kiküszöbölni, hogy igen nagyszámú fúvó­csövet vezetünk az iszaptartályba, ami azonban azért nem valósítható meg gyar korlatilag, mert ezáltal a nyomólevegő­fogyasztás gazdaságilag megengedhetetlen módon emelkedik. Az új eljárás mindezen hátrányok meg­szüntetését célozza és lényegében abban álll, hogy az iszaptartályba bevezetett lég­fúvócsővek mechanikai szerkezetek ré­vén egymásután tápláltaitnak, vagy pedig, hogy néhány avagy egy cső mozgatása ál­tal ugyancsak a tartály egész iszaptartal­mát egymásután Vetjük alá a nyomóle­vegő hatásának. Ezáltal nem csupán az egész iszapmeny­nyiség oly keverését érjük el, hogy a fe­nék egész fölületét éri a keverőhatás, ha­nem a keverőhatást alulról fölfelé haladó irányban az egész iszapmennyiségre oszt­juk el. Végül a találmány tárgyát képező1 eljá­rás tetszőleges számú, az iszap belsejébe vezetett keverőcső alkalmazását teszi le­hetővé, anélkül, hogy az üzem gazdasá­gosságát befolyásoló, nagjyobb mennyi­ségű levegőt kelljen használni. A talál­mány tárgyát példaképen a mellékelt rajz 1—3. ábrája mutatja. Az 1. ábrában ismert mechanikai ke­verőszerkeziet van föltüntetve, mely a (3) tengelyiből és a (2) keverőkarból áll. Ez utóbbiakon néhány, avagy csak egy (5) légbevezetőcsövet a (12) kocsi segé­lyével a (pl) és p2) nyilak irányában egy a rajzban föl nem tüntetett hajtószerke­zet segélyével ide-oda mozgatunk, miköz­ben az (5) légbefúvócsövek hajlékony íémtömlő vágy hasonló révén a nyomó­légforrással állanak összeköttetésben. Már egyetlen légbefúvócső alkalmazá­sával ilyként a tartály egész tartalmát alaposan átkeverhetjük és a keverőhatást tetszőlegesen fokozhatjuk a légbefúvócső mozgási sebességének fokozásával. A találmány tárgyát képező eljárás nyugvó csőrendszer alkalmazását is lehe­tővé teszi, amidőn azonban hatásos keve­rés elérésére nagyszámú csövet kell el­rendezni. Az iszap leülepedése természetesen nem pillanatnyilag történik, hanem ehhez bizonyos időre van szükség úgy, hogy teljesen elegendő, ha az iszaptartály kü­lönböző helyei, különböző, nem túlságo­san hosszú időközökben vettetnek alá a nyomólevegő hatásának. Amint azt pl. a 2. ábra mutatja, a pl. csillagalakban az (1) tartályban elrende­zett (5) keverőcsövek a henger vagy kúp­alakú (6) csapházba torkolnak, melynek belsejében a megfelelően alakított (7) csapnyelv forgatható. Ez utóbbi a (9) központi furattal van ellátva, amely a (11) csövön át tömítő összeköttetésben áll a nyomólégforrással. A (9) furatból egy vagy több (8) furat torkol a csap­nyelv kerületének azon helyein, amelye­ken az (5) keverőcsövek torkolnak a (6) csapházba. Ha a csapnyelvet forgatjuk, az egyes (5) csövek bizonyos időkö­zökben egymásután kerülnek összekötte­tésbe a nyomólégforrássai, ill. záratnak el attól úgy, hogy a nyomólevegő kilépési helye az iszaptartályban folytenósan ván­dorol. Az (5) csöveket azonban nem keld helytállóan elrendezni, hanem egy mecha­nikai keverőszerkezet alkalmazása mel­lett, vagy enélkül is forgásba hozhatók úgy, hogy pl. a csapnyelv helytálló lehet, míg ellenben a csövek a csapházzal a csapnyelv körül foroghatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom