69910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vas és acél előállítására, valamint érceknek, fémeknek és más nehezen olvasztható anyagoknak megömlesztésére

4 — példakép vett kiviteli alakjában van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra az összberendezés függélyes metszete a második ábra ABCD vonala szerint, a 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábra JK vonalán át, a 3. ábra függélyes metszet a 2. ábra EFGH vonala szerint, végül a 4. ábra keresztmetszet az 1. ábra LM vonalán át. Az (a) és (al) gázfejlesztők, a (b) és (bl) túlhevítők és a (c, cl) és (d, dl) léghevítőkamrák előmelegítése után az eljárás foganatosításához foghatunk. Az említett kamrák előmelegítése, illetve első fölhevítése — mint említettük — bármely célszerű módon történhetik. Az előmelegítés befejeztével az (e) és (f) szelepeket zárjuk, az (el) és (fl) szelepeket pedig nyitjuk,. úgyszintén zárjuk a (gl) légszelepet is. Ezután az (a) gázfejlesztőbe bevezetjük a folyékony szénhidrogéneket, mint pl. kőolajat, kőolajmaradványokat, kátrányt vagy effélét és pedig az (X) szájdarabon át, célszerűen permetezett alakban úgy, hogy a folyékony szénhidrogének a gázfejlesztő izzó falazatával finoman elosztott állapotban érintkezésbe jönnek és gázalakúvá válnak. Az így képződött gázok az (a) gázfejlesztőből a (b) túlhevítőbe jutnak és a (j) és (k) csatornákon át az (I) tűzhelyhez vagy olvasztóhoz vezettetnek, ahol az előmelegített levegővel jönnek érintkezésbe és elégettetn^k, mikor is az adagot megolvasztják. A folyékony szénhidrogéneknek az (a) gázfejlesztőbe való bevezetésével egyidejűleg nyitjuk a (g) légszelepet és levegőt fúvunk, nyomunk vagy szívunk a (c) előmelegítőbe. Innen a fölhevített levegőt lefelé vezetjük és az (m) csatornán át egy második (d) előmelegítőbe vezetjük, hogy azután az (n) és (o) csatornákon át a tűzhelyhez juttassuk, ahol a fölhevített gázzal keverődik, elég és — mint már említettük — a beadagolt fémet vagy effélét megömleszti. Eközben oly magas hőmérsékleteket érünk el, melyek alkalmasak arra, hogy érceket és fémeket megolvasszanak és izzó folyékony állapotban tartsanak. Az (1) olvasztókamrák beadagolása a (p) adagoló nyílásokon át történik (1., 3. és 4. ábra). A megömlesztett adagokat a (z) csatornán vezetjük el. A még igen sok saját meleggel biró fáradt gázokat az (s) kéményeken vezetjük el. A fáradt gázokat azonban* mielőtt a gázok a szabadba jutnak, a (bl) túlhevítőn és az (al) gázfejlesztőn vezetjük keresztül, melyek e célból a gázok áramlási útjába vannak beépítve és ezáltal a túlhevítőt és gázfejlesztőt izzásba hozzák, mire a gázok a (tl) csatornán és az (s) köményen át elvezettetnek. Hogy a gázfejlesztőben és a túlhevítőben visszamaradt, a folyékony szénhidrogének elbontásánál tökéletlenül elgázosított maradványokat a gázfejlesztőből és a túlhevítőből eltávolítsuk, a maradványok elégetése céljából az (yl) szelep nyílásán át levegőt bocsátunk a (bl) túlhevítőbe és az (al) elgázosítóba, mimellett áz elégési folyamatkövetkeztében keletkezett hőt — mint említettük — arra hasznosítjuk, hogy a gázfejlesztés közben a gázfejlesztőben és túlhevítőkben visszamaradt olaj maradványokat elégessük, ezeket izzásba hozzuk és ezáltal a gázfejlesztőknek és túlhevítőknek a szükséges megbontási hőfokra hozatalát elősegítsük. Ugyanoly módon és ezzel egyidejűleg a forró fáradt gázokat arra használjuk, hogy a (dl) és (d) léghevítési kamrákat is izzásba hozzuk, mire a fáradt gázokat a (vl) csatornán és az (r) kéményen át elvezetjük. Ha az (a) gázfejlesztőbe^ a folyékony szénhidrogének elgázosíttattak és miután a gázfejlesztő belsejét annyira lehűtöttük, hogy benne gázfejlesztés többé nem lép föl, a szénhidrogénnek az (1) szájdarabon átváló bevezetését beszüntetjük, a (g) légvezető nyílást elzárjuk, az (e) és (f) szelepeket nyitjuk és az (el) ós (fl) szelepeket zárjuk. Ezután az előmelegített folyékony szénhi-