69898. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok analizálására

(c)-ben a folyadékszín emelkedik, a (b)-ben lévő gázelegy a (h) elnyeletőedényen át az (1) edénybe szoríttatik és ezen edény emelkedésének mértéke nagyobb vagy kisebb lesz aszerint, hogy a (h) edényben a gázelegy kisebb vagy nagyobb része abszorbeáltatott-e. A (h) edényben az esetben, ha az (e) csövön át beszívott gázelegy oxigéntartalmat akcirjuk megállapítani, könnyen oxidálható fém, pl. finoman elosztott vas van elrendezve. Abban az esetben, ha mindegyik analízisnél az összes szénsav- és oxigéntartalmat akarjuk meghatározni, a 2. ábra értelmében a (h) elnyeletőedény előtt a kálilúgot vagy a szénsavat elnyelető más folyadékot tartalmazó második (hl) elnyelető edényt iktatjuk be. Ha az összes szén-av-, szénoxid-, oxigén-és szénhidrogén tartalmat akarjuk meghatározni, akkor a 2. ábráu föltüntetett készüléket használhatjuk, de a (hl) elnyeletőedény t célszerűen a (h) edény után rendezzük el. A (b) elnyeletőedény mellső részében könnyen oxidálható fémet (pl. finom elosztott vasat) hátsó részében pedig valamely könnyen redukálható fémoxid (pl. rézoxidot) tartalmaz. Természetes, hogy ezen esetben két (h) edényt is alkalmazhatunk. A (b) edényben az oxigén elnye!etik, míg a szénoxid és a szénhidrogének szénsavvá alakulnak át. A gázelegy ben tartalmazott kénsav esetleg redukálható; ekkor azonban a kemence hátsó részében i3mét oxidáció megy végbe. A szénsav a (hl) edényben eltiyeletik, a képződött víz leválasztatik ós a gázelegy további része, mely főkép nitrogénből áll, a mérőedénybe áramlik. Ha az összes oxigén-, szénoxid- és szénhidrogéntartalmat akarjuk megállapítani, akkor a leírt készülékben a (b) mérőedény előtt a szénsav számára való elnyeletőedényt rendezhetünk el. Ez a változat van a 3. ábrán berüutatva, ahol (n) az elnyeletőedény. Ha esik az összes szénoxid- és szénhidrogéntartalmat akarjuk megállapítani, akkor a 3. ábrán föltüntetett készüléket azzal az eltéréssel használhatjuk, hogy a (b) és • (h) edények helyzetét fölcseréljük. A 4. ábra özt a foganatosítási alakot mutftja. Az (n) elnyeletőedényben szénsav és a (h) edényben esetleg oxigén abszorbeáltatik. A (h) edényben továbbá a szénoxid és a szénhidrogén szénsavvá alakulnak át, mely a nitrogénnel együtt a (b) elnyeletőedénybe áramlik és itt a széasav abszorbeáltatik. A visszamaradó, főkép oxigénből és nitrogénből álló gázelegy vagy esetleg a nitrogén egyedül az (l) mérőkészülékben megméretik. A leírt és az 1—4. ábrán föltüntetett készülékekben mindig először is egy bizonyos gázmennyiséget lemértünk, ezután a gázelegy részeit elnyelettük é3 végül újabb mérést eszközöltünk. A készülék azonban úgy is szerkeszthető, hogy az elnyeletőedény és a második mérőedény egymással párhuzamosan vannak kapcsolva úgy, hogy a gázelegy egy része az első inérőedónyből közvetlenül a második mérőedénybe, egy másik része azonban az elnyeletőedénybe áramlik. Az 5. ábra ilyen készüléket mutat, mely oxigénanalizisek számára alkalmas és lényegében az 1. ábrán föltüntetett készüléknek felel meg. A különbség főkép abban áll, hogy az (i) cső egy-egy ága az (1) mérőedénybe ós a (h) elnyeletőedénybe vezet. A (b) edényt az (m) cső a nyomás alatt álló (o) edénnyel köti össze, mely a (p) szállóesővel közlekedik. A gázoknak az analízis befejezte után való kibocsátása céljából az (i) csőtől az (r) cső a (c) csőhöz vezet. A működés a következő: Ha (b)-ben és (c)-ben a folyadékmagasság emelkedik, akkor a gázelegy, mely a folyadékszinnek előző esése alkalmával szívatott be a (b) edénybe, az (i, h, m) vezetéken át az

(o) edénybe szoríttatik és a folyadék a nyomásnan a csőrendszerben való folytonos növekedése közben a (p) csőben fölemelkedik. Ha a nyomás egy bizonyos értéket vett föl akkor az (1) mérőedény harangja emelkedni kezd; világos, hogy a harang lökete annál nagjobb, minél'na-