69898. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok analizálására

*ie«Jeleni_ li>16. évi november hó lO-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 69898. iv/i OSZTÁLY. Készülék gázok analizálására. AKTIEBOLAGET INGENIÖRSFIRMA FRITZ EGNELL CÉG STOCKHOLMBAN. A bsjelentéa napja 1915 december hó 13-ika. Elsőbbsége 1915 iebru&r hó 6-ika. A találmány tárgya önműködő készülék gázok analizálására, mely valamely gázelegynek egy alkatrészére való megvizsgálását is lehetővé teszi anélkül, hogy az abszorbeáló szert, illetve a reagenst a gázelegy alkatrészei elpusztítanák. Ezen célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy azon mérőedény után, amelyben a megvizsgálandó gázelegy leméretik, de abszorpció után fennmaradó gázelegyalkatrészek lemérésére való mérőedény előtt vagy ehhez párhuzamos kapcsolásban kemence van elrendezve, melyben valamely fém vagy fémoxid ízzütatik úgy, hogy ha a gázelegy az izzó fémmel vagy fémoxiddal érintkezésbe lép, a gázelegy megvizsgálandó alkatrészének oxidálása, illetve redukálása következik be. A fémet vagy fémoxidot előnyösen finoman elosztott állapotban alkalmazzuk. Ha oxigén abszorbeálásáról van szó, akkor a legalkalmasabb fém a vas, míg ha oxigénen kívül a sz'énoxid- vagy szénhidrogéntartalmat vagy mindkettőt is megakarjuk állapítani, akkor a fém mellett valamely fémoxidot is használhatunk, pl. a vas vagy a réz egy oxigénvegyületét, mely a szénoxidot vagy szénhidrogént szénsavvá alakítja át, amelyet ezután kálilúggal abszorbeáltathatunk. Az analízis azáltal történik, hogy a gázanalizálókészülékeknél szokásos módon az elnyeletett gáznak megfelelő térfogatkülönbséget határozzuk meg. A mellékelt rajz 1—7. ábráján a találmány tárgyának hét foganatosítási alakja van példaképen vázlatosan föltüntetve. Az 1. ábrán (a) a hozzáfolyatóvezeték, mely egy szivattyúval úgy van kapcsolva, hogy a (b) mérőedényben és a (c) szállócsőben valamely folyadék fölváltva emelkedjék és sülyedjen. A (b) edénybe a vizsgálandó gázelegy a (d) folyadékzárba torkolló (e) csövön át fölváltva beszívatik és — a folyadékszínnek a (b) edényben való emelkedésénél — az (f) csövön és a (g) folyadékzáron át a (h) elnyeletőedénybe szoríttatik. Ezen edénytől az (i) cső részben a (k) elágazáson át az (1) mérőkészülékbe, részben az (m) csövön át a (c) szállócsőbe vezet. Az (m) csőelágazáson át a gázelegy vagy az (1) mérőkészülékben' lévő gáz a mérés befejezte után kiáramolhat, mihelyt a (c) csőben a folyadékszín az (m) cső torkolat alá sülyed, ami minden analízis befejezte után bekövetkezik. Nyilvánvaló, hogy ha (b)-ben és