69878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumperborát előállítására elektrolitos úton

JS,ícLaíban őrölt boraxot szuszpendálunk, ugy | -már rövid idő múlva a csapadékban aktiv j oxigén, illetve nátriumperborát mutatható jk ki. Az elektrolízisnek megfelelő hosszú * ideig való folytaJtása útján sikerül az ösz" szes boraxot piacképes, kristályos perbo^ ráttá átalakítani. t Ilyen módon tehát egyetlen műveletben közvetlenül 'szilárd boraxból szilárd, piacképes perborátot kapunk. Natriumperborathoz jutunk úgy is, ha szódaoldat helyett olyan oldatot alkalma-V ' zunk, amely szóda melléti; még hamu~ zsírt (kaliumkarbonatot) is tartalmaz. 6 Emellett az eljárás még azt az előnyt w, nyújtja, hogy az elektrolízis időelőtti megí- szakítása útján perborátnak és boraxnak l- bármely tetszőleges keverékét (perboraxot) - állíthatjuk elő. A reakciósebességet növelhetjük azáltal, hogy az oldathoz bizonyols anyagokat, pl. nátriumperborátot adunk, amelyhez még bikarbonátot vagy ezt fejlesztő anyagokat adhatunk. A reakció beható kidolgozásánál lcitünt, 7 v

hogy az nagyon függ a használt kiindulási anyagok tisztaságától. Olyan tiSZtálV' • I , talanságok, amelyek ezekben az anyagokban gyakran előfordulnak és amelyek egyébként katalizátorok gyanánt is isme' > retesek, mint pl. vasvegyületek, a szilárd | (

pe?borát képződését lényegesen zavarják. ' Ha ilyen módon szennyezett oldatokat ^, elektrolizálunk, úgy csak némi idő múlva, nyilvánvalóan az elktroliziis hatása alatt r

s.. • • J ^ . kivetkezik be a méregtelenítés illeitve önt , . tisztítás, mire azután a perborát képződése rendes módon végbe megy. Ezen hátrány elkerülésére, amely energiapazarlást jelent„ olyan kiindulási anyagokat használ•2 \hatunk, amelyek gyakorlati szempontból v,. katalizátormentesek, vagy pedig a katali'U- aátorokat a kiindulási anyagokból eltávo* lítha,tjuk. így pl. elegéndő, ha ammoniák" szódaoldatot, amely még szűrt állapotban , is csaknem mindig bizonyos mennyiségű vasvegyüleiteket tartalmaz, felforralunk és szűrünk, hegy használható oldatot kapjunk. Harmadszor a katalizátorok káros hatását csökkenthetjük vagy megszüntethetjük azzal, hogy az elektrolithez olyan anyagokat adunk, ^melyek negatív katalizátorok vagy védőanyagok gyanánt ismeretesek. Így pl. tisztátalan ammoniák-Kzódaoldat 'csekély (mennyiségű -íónsa-v hozzáadása után olyan termeiéisi hányadokat ad, amelyek egyenlőek a tisztított! szódaoldattal elérhető termelési hányadokkal; sőt úgy látszik, hogy ezek a védőanyagok a reakviót kedvezően befolyásoló hatással bírnak, miérit is alkalmazásrak gyakorlatilag _ katalizátormentes kiindulási anyagok használata esetén is célszerű. Ebben az értelemben hatnak a nátriumperborát és máis hasonló anyagok is, minthogy hozzáadásuk a katalizátorok ha/tását megszünteti. A kedvező hatást több ilyen anyag egyidejű használatával még fokozhatjuk. Az eljárás gyakorlati kidolgozásánál kitűnt, hogy az áramsűrűség igen tág határok közöitt ingadozhat; hogy pl. 2000 amp. pro m2

áramsűrűséggél dolgozhatunk, de ennek fele vagy kétszerese is alkalmazható. Ugyancsak ingadozhat a hőmórsélcelt is meglehetősen tág határok között Célszerűnek mutatkozott pl. 13°- x nyi hőmérséklet. Szabadalmi igények 1. Eljárás nátriumpérborát előállítására, alkaliperkarbonájtnak inatriumborajttal való átalakítása útján, jellemezve azáltal, hogy olyan alkallkarbonáttolctar itlot elektrolizálunk, amely iszilárd1

doraxot — célszerűen lebegő állapotban — tartalmaz. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganátosítálsi módja, jellemezve azáltal, hogy a kiindulási anyagokalt gyakorlatilag katalizátormentes minőségben '(alkalmazzuk. 3. Az 1. igényben védett-eljárás fogánato-