69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép

- 13 -nek lenyomása által adódó mutatorhelyzet a kompenzáláshoz alkalmatlan, ha a mutandórhelyzet összeadást zár be") a csuklóösszeköttetés kelléke a következő: IIAb. kellék: A (364) tolattyúnak az (545) emeltyű fölső helyzete és az (552) tolattyú alsó helyzete mellett való balratolása az (581) tolattyút nem emeli, hanem a kompenzálóemeltvüt kiemeli. . A lIAc. szabálynak megfelelően: („Az (5 —9) billentyűk negatív értékeinek lenyomása által. képezett mutatorhelyzet kompenzálásra alkalmatlan, ha a mutandórhelyzet kivonást zár be".) A IIAc. kellék: A (364) tolattyúnak az (545) emeltyű alsó helyzete és az (552) emeltyű fölső helyzete mellett való balratolása az (584) tolattyút nem emeli ki. A IIAb. és IIAc. kellékekben nem említett helyzetek mellett a ,(364) tolattyú balratolása az (584) emeltyűt kiemeli. Az (584) emeltyű mozgása részére tehát III. kellék gyanánt levezethető: Az (584) emeltyű fölváltva a (363) tolattyú jobbratolása vagy a (364) tolattyú balratolása által kiemeltetik. A (364) tolattyú balratolása azonban a IIAb. és IIAc. kellékekben megnevezett esetekben hatástalan marad. Az (577) emeltyű mozgásai részére a következő követelmény vezethető le: ,,Az (577) emeltyű fölemeltetik, ha a . (364) tolattyú balra tolatott és az (584) emeltyű nem emeltetett ki." Mert, ha a (364) tolattyú a (0—9) billentyűk egyikének lenyomása által balra tolatott és az (584) emeltyű ennek dacára sem emeltetett föl, akkor éppen a IIAa. és IIAb. szabályok szerinti esetek egyike következett be, mely esetekben nem szabad kompenzálásnak végbemennie és ennek folytán a kompenzálóemeltyű az (577) emeltyű által kiemelendő. Azonban a kompenzálóemeltyű helyze- | tét még a csuklókombinációnak két oly más kezdeti tagja befolyásolja, mely eddigelé nem említtetett, mert ez a két tag nem matematikai függvények, hanem mechanikus átgondolás következtében illeszkedik a csuklókombinációba. Ez a két tag az (589) tolattyú és az (595) emeltyű (19. ábra), melyek mint ilyenek a vázlatos ábrákban is jeleztettek. Az (589) tolattyú balra tolatik, mihelyt a gép, illetve a tár nyugalomba jön, azaz mihelyt a gép az összes beállított működéseket tényleg befejezte. Ismeretes, hogy a számoló a tárban a különböző műveleteket a (150, 151) tolattyúk eltolása által állítja be. A gép a1

beállított műveleteket lebillentyűzi és a gép, ha a számolót elérte, akkor végül az utolsó beállított műveletet végzi. Mihelyt '.ez megtörtént, a gép működése „teljes"-nek, ellenesetben pedig „hiánvos"-nak mondható. A két „hiányos" és „teljes" kifejezés az 55—108. ábrákban jelezve van és e jelzésnek megfelelően az (589) tolattyú (a „hiányos"-an működött gép csuklóhelyzetének ipegfelelően) jobbratolt helyzetben, vagy (a „teljes"-en működött gép csuklóhelyzetének megfelelően) bálratolt helyzetben áll. Ezt az (589) tolattyút azért kellett a kombinációba bevonni, mert a gép kompenzálóemeltyűje kiemelendő, ha a gép teljesen működött, azonban csak akkor, ha ebben a pillanatban a számoló még nem állított volna be egy új számot. Ha egy új szám már beállíttatott, akkor a kompenzálóemeltyű az utoljára beállított (150, 151) tolattvúpárokat mindig visszatartja és ezáltal az utolsó műveletet a gép egy befejezetlenül maradt számítás végén sem végezheti, ami a szerkezet későbbi ismertetéséből világos. Az (595) emeltyű csak egy a tárra való beállítás kezdetén sülyesztetik a 67—81. ábrákban rajzolt helyzetből az 55—66. ábrákban rajzolt helyzetbe, oly célból, hogy a kompenzálóemeltyű kiemelését az (577) emeltyű létesítése, hogy a kompenzálóemeltyű a (150, 151) folattyúk között, | ezek újbóli beállítása közben, ne maradjon állva és ezáltal a tolattyúk eltolását ne gátolja. A csuklókombináció ezen további tag-