69873. lajstromszámú szabadalom • Önműködő stabilizátor légi járművek számára

lapokkal vannak fölszerelve; utóbbiak viszont a vízszintes (20, 21) sineket hordják. Ezen sinekre a (22, 23) csúszódarabok vannak szerelve, melyeket a (24, 25) rugók középhelyzetükben tartanak; ezen csúszódarabokra a (26) kosár van fölerősítve. A (14, 15) rudak a gépállvánnyal (27, 28) csapok útján vannak összekötve, melyek a (29, 30) hosszhasítékokba nyálnak, hogy az állványnak a (13) tengely körül való lengését ne gátolják. A stabilizálási keret vízszintes (31, 32) síkokkal van ellátva, melyek (33, 34) csapok segélyével (35, 36) hosszhasítékokba nyúlnak. Ezen síkok a gépállvánnyal (37, 38) rudazat segélyével vannak összekötve, melyek az állványban elcsúszhatnak és helyzetükben a (39, 40) zsinórok által tartatnak, mely utóbbiak a (41, 42, 43, 44) vezetőcsigákon át a (45) dobbal vannak összekötve. Ezen dob kézzel állítható be, ha a (31, 32) síkokat fölfelé vagy lefelé való irányváltozásnál működtetni akarjuk. Tegyük föl, hogy a gépállvány valamely oknál fogva pl. a szélnyomás következtében előre lehajlik, akkor a gép különböző részei a 2. ábrán föltüntetett helyzetet foglalhatják el. A tehetetlenségnél fogva ugyanis a kosár visszatartatik és így annak súlypontja egy kevéssel a stabilizálási keret x—x középvonala mögött fog feküdni, miáltal az az igyekezet jön létre, hogy ezen keret hátrafelé lendíttessék; ezen lendítésnek azonban ellene hat az, hogy a (22, 23) csúszódarabok által összeszorított (25) rugók a hátsó (19) támlapokra nyomást gyakorolnak és ezáltal a forgási nyomatékot ellensúlyozzák. A két vízszintes (31, 32) kormánylapát ferdén áll be úgy, hogy a légnyomás, mint azt a 2. ábrán föltüntetett nyilak mutatják, a lapátokat, valamint az állványt a rendes helyzetbe visszaforgatja. A harántirányban való stabilizálás céljából a (46) hordsík a gépállványzattal van összekötve és pedig elől a (47) univerzális esukló útján és hátul egy keresztvezeték útján, mely a (46) síkra erősített T-alakú (48) darabból áll; utóbbi a gépállványon a függélyes sík szerint megerősített (51) és (52) csapok számára egy függélyes (49) és egy vízszintes (50) vezetőhasítékkal van fölszerelve. Az állványnak a síkkal való összekapcsolása céljából ezen két vezetőhasítéknak egy egyszerű rúd helyett való alkalmazása által nyugodt mozgást érünk el, mivel a két csap a gépnek, illetve a síknak oldalmozgásaira fékezőleg hatnak. A 3. és 4. ábrákban a hordsíknak a gép esetleges oldalmozgásánál való helyzete pontvonallal van föltüntetve. A 3. ábrából látható, miként sűlyed a hordsík hátsó része, míg a 4. ábra a sík hátsó részének oldalirányú kitérését mutatja; ezen kitérés annál nagyobb lesz, minél előbbre helyezzük a hátsó keresztvezetéket. • A rajzon föltüntetett kivitelnél a (46) hordfölület a gép harántirányában V-alakú, azonban ugyanúgy sík alakú is lehet. A (31, 32) vízszintes lapátok a hordfölület alatt is lehetnek elrendezve, vagy pedig ily lapátokat úgy a hordfölület fölött, mint alatt is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő stabilizátor repülőgépek számára, melynél a gépállványzattal hosszirányban kilendíthetően összekötött stabilizálási keret van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a kosár a gépállványnyal és a stabilizálási kerettel akként van összekötve, hogy súlya által az utóbbi keretet függélyes helyzetben tartja és a stabilizálási keret magassági kormánylapátokkal van ellátva, melyek a gépállvánnyal akként vannak összekötve, hogy ezen lapátok .ezen utóbbi % állvány kilendítésénél oly helyzetet foglalnak el, hogy a szélnyomás a lapátokat a gépállyánnyal együtt a reúdes helyzetbe visszahozni igyekszik. 2. Az 1. igénypont szerinti stabilizátor kikiviteli alakja aeroplánok számára, azzal jellemezve, hogy a hordfölület a gépállvánnyal akként van összekötve, hogy a hordfölület hátsó része a gép oldal-