69857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varrat nélküli csövek előállítására csőalakú tömbökből

2 -esetén, amelyek kerületi és hosszméretei alkalmas határok között vannak megválasztva, a domború munkafölületek számára való érintkezési fölületek méretviszonyai megfordíthatok, vagyis a cső mozgásirányában való érintkezési fölület kisebb, mint a kerületirányú érintkezési fölület. Ezen körülménynél fogva homorú munkafölületek alkalmazása esetén ezek a nyújtott fém nagyobb részét lényegileg a tengellyel párhuzamos irányban szorítják úgy, hogy a fém nincs nagy igénybevételnek kitéve. Föltesszük, hogy mindegyik hengerlési eljárásnál a munkafölületek a fémet háltrafelé szorítják, ami bizonyos körülmények között az anyagnak megvastagodását vagy méretnövelését a hengerek előtt okozza és ezáltal a hengereknek a fémmel való érintkezési fölülete megnövekedik. Bár a megmunkáló fölületek súrlódási érintkezése a megvastagodott rész külső fölületével aránylag kicsi, mégis meg van a hengereknek az a törekvése, hogy több fémet szorítsanak maguk közé. Csöveknek a föntebb ismertetett munkafölülelek alkalmazása mellett való előállításánál a munkafölületek olyan hatást gyakorolnak a fém megvastagodott vagy kiszélesedett részére, hogy a naegvastagosodás olyan helyen következik be, amelyen a féítj szabadon fekszik, miáltal a csőalakú tömb tojásdadalakú vagy szabálytalan keresztmetszetet kap minden helyen és ezen szabálytalanságot, bár kisebb mértékben, a kész cső is mutatja. Ezen hatás szempontjából kitűnt, hogy majdnem lehetetlen a cső hozzávezetését szabályozni és a cső áthaladás oly mértékben gyorsul, amily mértékben a cső előállítása előre halad. A találmány csőalakú tömbök megmunkálásánál a fémnek kerületirányú folyását a hosszirányú folyáshoz képest csökkenteni törekszik, miáltal a fém igénybevételét elkerüljük. A csőalakú tömbnek és a csőnek a hengerek közé való bevezetését ezen kívül szabályozzuk, a csőtömbre ugyanis megmunkálása közben húzóerőt hagyunk hatni, miáltal az előállított cső minősége javul; továbbá meggátoljuk a fém olyan mozgását, amely a cső tojásdadalakú keresztmetszetét idézné elő; végül pedig célja a találmánynak a kész csőnek egyenletes külső és belső fölületet adni. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyát tevő eljárás foganatosítására szolgáló berendezés két kiviteli alakja példaképen vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezés egyik kiviteli alakját metszetben mutatja, amelynél a csőalakú tömböt homorú munkafölületek munkálják meg. A 2. ábra a megmunkáló elemeket részben nézetben, részben metszetben szemlélteti. A 3. ábra a találmány szerint kiképezett hengerművet elölnézetben ábrázolja. A . 4. és 5t ábra metszet a 3. ábra 4—4. illetve 5—5 vonala szerint. Amint az 1. ábrából látható, az (1) és (2) hengergyürűk megmunkáló fölülete két részre van osztva. Az egyik rész (a)-tól (b)-ig és a másik rész (b)-től (c)-ig terjed. Először az (a—b) rész munkálja meg a tárgyat, azután a (b—c) rész. Az (1, 2) hengergyűrűk akképen vannak kiképezve és egymáshoz, valamint a cső hossztengelyéhéz képest elrendezve, hogy a (b—(?) munkafölületek, amelyek a fémet az (a—b) munkafölületektől kapják és annak utólagos megmunkálását végzik, a cső tengelyével lényegileg párhuzamosak vagy azzal csak kis szöget képeznek. Az (a—b) munkafölületek, amelyek az anyag előzetes megmunkálását végzik, a cső tengelyével sokkal nagyobb szöget képeznek, mint a (b—c) fölületek. Az említett munkafölületek oly szélesek, hogy a munkafölületek által képezett megmunkálási tér bebocsátó nyílásának valamivel nagyobb átmérője van, mint a megmunkálandó csőalakú tömbnek. Ha a csőtömb a megmunkálási térbe jut, úgy egyik végével az (a—b) megmunkáló fölületekkel