69853. lajstromszámú szabadalom • Beállítható, vezényelt kerékszabályozószerkezet gázgépekhez

tegye a töltésre szolgáló keveréknek úgy mennyiségi, mint minőségi bárminő vál­toztatását, aszerint, amint azt a gép kü­lönleges rendeltetése minden adott eset­ben megkívánja. Biztosítania kell a gép nyugodt járását nemcsak nagyobb terheléseknél,' hanem kis terheléseknél, sőt szélső esetben üres járatnál is. Lehetővé kell tennie a gépnek föltétlen biztos indítását egyszerű, előre meghatá­rozott beállítás mellett. A találmány tárgya teljesen megfelel mindezen követelményeknek. A mellékelt rajzon a találmány szerinti keverőszerkezetnek két kiviteli alakját mutatják be sematikus ábrázolásban: Az 1. és 2. ábra függélyes metszetben és fölülnézetben (részben metszve) egy oly megoldást mutat, amely a legpontosabb és minden tekintetben kielégítő szabályozást teszi lehetővé. A 3. és 4. ábrán függélyes és vízszintes metszetben egy oly kiképzés látható, amely egyszerűbb eszközökkel is a gyakorlati vi­szonyoknak megfelelő megoldást nyújt. Az első kiviteli alaknál két hengeres to~ lattyú talál alkalmasást, amelyek egyike a gáz, másika pedig a levegő szabályozására szolgál és amelyek mindegyike egyrészt tengelyirányban eltolható, másrészt ten­gelye körül elforgatható. Az (1) tolattyú hengeralakú köpenyén (2) nyílások és ezeknek megfelelően a (3) tolattyútük­rön (4) nyílások vannak, mely nyílások teljes nyitás esetén összeesnek. A tolattyúk tengelyirányú eltolására egy-egy kétkarú (5) emelő szolgál, amely tetszőleges szerkezet révén a vezérműten­gelyről hajtatik olykép, hogy a hajtószer­kezettel kapcsolatos karja állandó nagy­ságú, még pedig a dugattyú sebességével, iU. a hengertérfogát változásaival ará­nyos kilengéseket végez. Az (5) emelő egy (6) kulisszában eltolható (7) forgáscsap körül leng úgy, hogy az emelőnek a (8) tolattyúrúddal kapcsolódó karja a forgás­pont beállítása szerint változó nagyságú kilengéseket végezhet. Ez a beállítás az (5) emelőnek pontozottan jelölt, a tolattyú legmélyebb helyének megfelelő (a—b) vo­nal mentén történik. A forgáspont eltolása folytán tehát a tolattyút működtető emelő áttételi vi­szonya elég nagy határok között változ­tatható _és ennélfogva a tolattyúlöket is megfelelően hosszabb vagy rövidebb lesz, mimellett azonban a tolattyú kiindulási pontja mindig változatlan marad. Az elő­álló nyílások azonban a föntiek alapján mindig arányosak maradnak a dugattyú fölötti hengertérfogat változásaival. Mindkét tolattyú hasonló hajtószerke­zettel van ellátva, amelyek egymástól füg­getlenül is beállíthatók úgy, hogy a tolaty­tyúk lökethossza különböző lehet, míg a mozgás egyéb szabályai egyenlően érvé­nyesülnek. A (8) tolattyúrúd a forgathatóan ágya­zott (9) pörsöllyel ékvezeték útján áll kap­csolatban úgy, hogy a pörsöllyel össze­függő (10) kar kilendítése által elforgat­ható. A tolattyú elforgatása mérvében a tolattyútükör (4) nyílásai többé- kevésbbé elfödetnek, miáltal a lökethossznak — és így a keverék összetételének — változat­lan föntartása mellett kisabb-nagyobb foj­tást érünk el, azaz a keverék mennyisége szabályoztatik. A két tolattyú (10) karjai megfelelő és állítható rudazat révén egy­mással, valamint a gép szabályozójával állanak összeköttetésben úgy, hogy a ter­heléstől teljesen függetlenül állandó for­dulatszámot érünk el. Lehet azonban a szabályozót a fönt em­lített (7) forgáspontokkal is kapcsolatba hozni, amikor is a szabályozóhatás a for­gáspont, áthelyezésében, ill. a lökethossz megváltoztatásában érvényesül. Ekkor a tolattyúkat elforgató szerkezetet is kap­csolatba hozzuk a vezérművel, amikor a tolattyúk tengelykörüli elfordulása lesz a hengertérfogat változásaival arányos és ezen elfordulás nagysága változtatható a fölhasznált gáz hő értékének megfelelően. A föntiekből kitűnik, hogy egyrészt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom