69851. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatik szelepeken

lösleges, sőt a szelep tömítésére nézve káros és gyakran tömítetlenséget idéz elő. Ezért a találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál, a szelep a (Q) depresszorral van ellátva, melynek célja a szelepet fészkétől távoltartani, mint az a 2. ábrán látható és amely egyúttal célszerűen arra is szolgál, hogy az (R) szelepsüveget rögzítse úgy, hogy a szelep a hüvelyt, szelepdugattyút, depresszort és süveget tartalmazó egész gyanánt bocsátható forgalomba, mely — bár ideiglenesen — összefüggő és egységes marad mindaddig, míg csak a szelepet használatba nem vesszük. . A szelepnek az 1—3. ábrákban látható célszerű foganatosítási alakjánál a (Q) depresszor a kisebb átmérőjű (S) alsó részből áll, mely arra szolgál, hogy az a szelep fölső részébe becsavartassék, továbbá a külső csavarmenetekkel ellátott (T) főrészből, melyre a szelepsüveget csavarjuk. A kisebb átmérőjű (S) rész az (M) pecek fölső részéhez fekszik és — mint a 2. ábrán látható, a szelepet a szelepfészektől eltávolodott (lenyomott) helyzetben tartja. Mikor a szelepet használatba vesSzük, a (Q) depresszort el kell távolítani. Hogy a depresszor semmi körülmények között a szelepben ne maradhasson, ez az (U) hasítékkal vagy egyéb nyílással van ellátva, amelyen át a levegő a pneumatikból eltávozhat. Ha már most á pneumatikot levegővel megtöltjük és a depresszor véletlenül a szelepsüvegben maradt, a pneumatikban lévő levegő — ha a depresszor alsó vége a szeleptokba be van csavarva — ismét kiáramlik. Ebből rögtön észrevehető, hogy a depresszort a szelepből el kell távolítani és elkerüljük annak a lehetőségét, hogy a szelep tömítetlenül helyeztessék be, miáltal a levegő a pneumatikból a kocsi mozgása közben áramolnék ki. A 6. és 7. ábrákon látható foganatosítási alaknál a depresszor a (40) lapos fémrészből áll, amelynek oldalai (41)-nél levágásokkal bírnak, amelyek segítségével a fém- széleit csavarvágó .matricába szoríthatjuk a (42) csavarmenetek vágása végett. Az így kiképzett szeleprész a süveg fölvételére szolgál. A szeleptokba csavarandó (43) alsó részt a gyártás folyamán csavarmenetekkel látják el, akképen, hogy központozóval, mely a (44) mélyedést létesíti, a fémet kifelé, egy második csavarvágó matricába szorítjuk. A 8., 9. és 10. ábrákban föltüntetett szelepnél az (50) depresszor alsó része csa^ varmenetekkel van ellátva, és a pecekhez szorul, míg fölső végén az (51) furattal bír, amelybe a megfordított szelepsüveg (52) beleillik. Oly célból, hogy a szelepsüveget helyzetében súrlódás révén rögzítsük, legelőnyösebb a depresszoron a 8. ábrán föltüntetett ajakszerű (53) toldatot kiképezni. A 11. és 12. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a depresszor az (55) rövid fémcső alakjában van kiképezve, amely (56)-nál szűküléssel bír úgy, hogy itt a cső nyílása kisebb, semhogy az (M) pecek megnagyobbított vége keresztülmehetnei. A pecket a depresszor fölső vége révén szorítjuk lefelé, amely a szelepsüveg (Rl) tömítő korongjához szorul, ha a szelepsüveg a tokra rá van csavarva. Ennél a sjprkezetnél a depresszor megfordított helyzetben is alkalmazható. A 13. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (57) depresszor rövid rúdból áll, amely alsó részén az (58) mélyedéssel van ellátva, amelybe a pecek fölső vége illeszkedik, míg a depresszor fölső vége a szelepsüveg tömítő korongjához szorul. A 14. és 15. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a depresszor a fémlemezből készült (59) kehelyalakú testből áll, mely alul a (60) nyúlvánnyal bír; ezen depresszor célszerűen négyszögű harántmetszettel bír, és élein csavarmenetekkel van ellátva. A 16. és 17. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál a (62) depresszor szintén négyszögű keresztmetszettel bír és élei csavarmenetekkel vannak ellátva; a rövid