69842. lajstromszámú szabadalom • Többtagú hőcserélő berendezés
A 2—5. ábrában föltüntetett hőcserélőberendezés nyolc tagból áll (4. ábra), melyek az ismertetett módon vannak kiképezve és melyek egymás mellett kettesével négy sorban vannak, elrendezve. A hőcserélő elemeken a hővívő anyag, például fütőgőz, van átvezetve, míg a fölmelegítendő levegő a hőcserélési csatornákon a nyilak irányában (2. ábra) áramlik át. Az elrendezés természetesen olyan is lehet, hogy a hővívő anyag áramlik át ezeken a csatornákon. A sorok egymáshoz képest el vannak tolva (3. ábra) és egymással a (c) lécek mentén érintkeznek (2. ábra); a hőcserélő elemeknek a fejrészeken túlnyúló csúcsrészei (3. ábra) a szomszédos sor hőcserélő elemei közé nyúlnak. A fejrészek összesége által alkotott fölület arra szolgál, hogy a hőcserélési kamrát fölül és alul határolják, ahol is "a soroknak egymáshoz képest eltolt elrendelése következtében beálló hézagok a (g) kiegészítő fejdarabokkal vannak kitöltve. A Kiegészítő fejdarabok vagy külön lehetnek kiképezve vagy a szomszédos fejrészekkel egy darabban önthetők. A (g) kiegészítő fejdarabnak harántmetszete (6. ábra) a (b) fejrészével egyezik meg, melynek folytatását képezi. A kiegészítő fejdarabnak, ép úgy, mint a fejrésznek, két oldalán égy-egy (c) léc és fölső fölületén egy-egy, két oldalt kiálló (f) borda van kiképezve; homlokfölülétén a kiegészítő fejdarab még a két (h) kapcsolóhoroggal van ellátva. A hőcserélő kamrának oldalfalait (4. ábra) az (m) falak alkotják, melyeket a (g) kiegészítő fejdaraboknak (h) kapcsoló horgai tartanak meg helyzetükben. A fejrészek és a kiegészítő fejdarabokon kiképezett (f) bordá,k akként vannak elrendezve, hogv két, egymással szomszédos sornak bosrdái egymást túlfödik és egymásra fekvésük. következtében egymást heípsetökben fefcupsftják. itágsö^oknak a fejrészeken túlnyúló csétcáfti 'egy-egy (o, ol) keret van fölerősítve (2. ábra), melyek közül az (o) keretben egy szita van elhelyezve, az (ol) keret pedig a berendezést a (q) elvezető csatornával összekötő kapcsolást alkotja. A berendezésnek második foganatosítási alakjánál az oldalfalak akként vannak kiképezve, hogy a fölső és az alsó kiegészítő fejdarabok, melyek egyidejűleg az oldalfalaknak fejrészeit is alkotják, egymással a (v, z) ürös testek segélyével vannak összekötve (8. ábra), melyek közül a (v) testeknek harántmetszete, valamivel keskenyebb, mint a (z) testeké a szerint, amint az egymással szemben eltolt fejrészek az egymást követő sorokban különböző nagyságú kiegészítő daraboknak alkalmazását igénylik. Az oldalf alalinak képzése céljából a (v, z) ürös testek akként fekszenek egymásra, hogy a (z) testek a (v) testeket bordáikkal túlfödik. A (z) testek ezenkívül a falból kidomborodnak, hogy az (a) elemeknek csúcsainál keletkező nagyobb közöket részben kitöltsék és így egyenletesebb áramlást biztosítsanak. Az egyes tagcsoportok az (x) kapcsolóvezetékek segélyével (7. ábra) vannak a közös (y) beáramlási vezetékkel összekötve, míg az (x) vezetékekbe az (al) zárószerkezetek vannak beiktatva. A berendezésnek harmadik foganatosítási alakjánál a (2) fejrészeken (12. ábra) és a (g) kiegészítő fejdarabokon (11. ábra) az (fl) fülek vannak kiképezve, melyeket a hőcserélőberendezésnek hosszirányában futó (hl) vonórudak (10. ábra) kötnek össze egymással. Ily módon a tagsor szilárd, belső és külső nyomásnak ellenálló szerkezetté alakul át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többtagú hőcserélőberéndezés, jellemezve azáltal, hogy a tagoknak egymáshoz képest eltolt sorokban egymáshoz fekvő fejrészei akként vannak kiképezve, hogv egyrészt, csőkanya r,u-Jatoknak elkerülésévél, egyenes összekötő csatornák keletkeznek a
