69841. lajstromszámú szabadalom • Több betűszekrénnyel bíró szedőgép

nagyjában megegyeznek a korábbi szabadalmakból ismeretessé vált matricákkal, vagyis középső részük egyenlő vastag és annyi furattal és ehhez tartozó (ml) kontaktusfölülettel vannak ellátva, ahány sorban a (2) és (2a) nyelvek vannak elhelyezve. Minthogy a jelen esetben kilenc nyelvsor van, mindegyik matrica kilenc kontaktusfolülettel és kilenc furattal bír. Minden furat a hozzátartozó kontaktusfolülettel együtt egy-egy „pár"-t alkot, amelyben a fölület a furat mellett fekszik. Minden ilyen pár egy-egy nyelvsorozat működtetését vezérli, és pedig a két fölső pár célszerűen az elosztó szerkezet alsó részének nyelveit kormányqzza. E célból ugyanannyi (60) tapintó rúdpár van alkalmazva, ahány nyelvsorozat van s a h®sszirányban eltolható rúdpárok a matricákon lévő kontaktusfölületekből és furatokból álló párok elhelyezésének megfelelő viszonylagos helyzetben vannak elrendezve úgy, hogy midőn egy matrica a tapintó rudakkal átellenbe kerül, a rúdpárok szomszédos végei a matrica megfelelő kantoktusfölületével és az ehhez tartozó furattal esnek egy vonalba. A matricáknak a kiszedett sorból való egyenkénti eltávolítására és külön-külön a "tapintó rudakhoz való szorítására a 44371. sz. szabadalmi leírásban részletesen ismertetett és rajzban föltüntetett berendezés szolgál. Ennélfogva a' jelen találmány szempontjából elég annyit mondani, hogy a matricákat valamely alkalmas berendezés egy elosztó sinről egyenként a harántirányban mozgatható (80) kosárnak (1. ábra) egy rekeszébe vezeti, mire az a kosár jobbra mozgattatik, hogy a benne lévő matricák a (60) tapintó rudak végeihez nyomassanak. A matricáknak minden kontaktusfölülete egy tapintó rúdhoz ütközik és azt jobbra tolja (ha csak már nincs a kívánt helyzetben) úgy, hogy a kilenc rúdpár mindegeikének egyik tapintó rúdja az említett helyzetbe mozdul jobbra, míg a rúdpárok többi rúdjai a matricák furataival állnak átellenben. Ennek folytán ezek a tapintó rudak nemcsak hogy jobbra nem mozdulhatnak, hanem lehetővé van téve számukra, hogy balra tolódjanak el, ami a föltüntetett kettős átvivő szerkezet folytán meg is töriénik. Mindegyik tapintó rúdpár egy nyelvsorozattal van összekötve és mindegyik tapintó rúd mozgása, valamely alkalmas, pl. a további szabadalmakból ismeretessé vált szerkezet útján, a nyelveket működtető mechanizmusra vitetik át. Azonban a matricák kontaktusfölületeinek a tapintó rudak végeihez való ismételt ütközése folytán az illető fölületek korábban vagy későbben megkopnának. Ennélfogva a föltüntetett kivitelnél a tapintó rudak hosszirányú elmozdulása csak bizonyos kapcsolószerkezeteket hoz működésbe és a velük kapcsolatos nyelvmozgató szerkezeteket egy erőhajtású tengely állítja a kívánt helyzetbe. E célból a tapintó rudaknak mindegyik pár jávai egy kapcsolószerkezet és egy átvivő mechanizmus van összeköttetésbe hozva, mely utóbbi lényegileg a 44371. sz. szabadalomból ismeretessé vált mechanizmussal egyezik meg. Mindegyik pár tapintó rúdjainak jobboldali végei (12. ábra) egy-egy (61) szögemelő függélyes karjával vannak összekötve s a szögemelök alatt egy (62) lengő tengely foglal helyet, mely a (70) állványba van ágyazva és azoi\ átnyúl. A (62) tengely elülső végén a (63) himba ül szilárdan, amelynek karjai a tengely két oldalán kb. vízszintes helyzetben vannak. A himba átellenes karjain két függélyes irányban vezetett (64) rúd nyugszik, amelyeknek fölső végei a két (61) szögemelő vízszintes karjaival vannak összekötve. Ennélfogva, ha a tapintó rúdpárnak egyik rúdja jobbra mozdul, akkor a vele összekötött szögemelőt elforgatja, mire ez az emelő a (64) rúd révén a (63) himba egyik karját lenyomja. A himba másik karja tehát fölfelé lendül és a leirt mechanizmus révén a rúdpár másik rúdját balra tolja. Mindegyik (62) lengő tengely hátsó végére egy (65) kar van erősítve, mely a