69825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a homlokoldalon zárt üreges téglák előállítására

gyei segélyével való elhelyezését mu­tatja. A 2. ábra a szájrészen át vezetett mets?ef a kilépő szalaggal és egyúttal az átvágás módját is mutatja. A 3. ábra egy lapátalakú tolóka foganato­sítási alakját tünteti föl. Valamennyi ábrában .(a) a mozgatható tolókákat és (b) az üreges testeket jelzi, amelyek a (c) kengyelekre" és (d) rudakra vannak fölfüggesztve. A tolókák az 1. és 2. ábrában vékony, az üreges testek ke­resztmetszetének megfelelően méretezett lapokat alkotnak. Ezen tolókák a száj ré­szen kívül vannak elrendezve és az (e) rúd segélyével függélyes irányban eltol­hatók. Az (e) rúd célszerűen laposvasból készül, melynek fölülete a szalag irányá­ban fekszik, mert ekkor az agyag mögötte könnyebben záródik ismét össze. A lapá­tok számára réssel ellátott (f) tok van al­kalmazva. A 3. ábrában a lapát köralak­ban és a száj rész belsejében forgathatóan van elrendezve. A rajzon föltüntetett helyzetben a sajtó által a szájrészbe beszorított agyagot a (b) üreges test egy külső üreges szalagra és egy belső tömör telt szalagra osztja. Ha már most a csőalakú (b) test belső ol­dala az (a) tolóka letolása vagy forgatása által elzáratik, akkor az üreges testben lévő agyagszalag nem mozog többet előre, hanem elszakad és ennek folytán most egy üres szalag keletkezik, míg a tolóka ismét vissza nem huzatik és az üreges testbe való belépés szabaddá nem tétetik. Ilyen módon, amint azt a 2. ábra mutatja, egy üreges téglaszalag keletkezik beléje illő. záródugókkal.-Ha a szalagot (g)-nél elvágjuk, akkor a homlokoldalukon zárt, (h) keresztmetszettel biró üreges téglákat kapunk. A (b) üreges test hosszát előnyö­sen úgy méretezzük, hogy az a kívánt du­góknak megfeleljen, mert a már egyszel* az utána szorított agyagtól leválasztott, ' belső, később előretolt agyagszalagot a körülvevő agyagköpeny könnyebben ma­gával viszi. Lehet ezen hosszúságnak többszörösét is alapul venni, mint pl. a 3. ábrában, ez esetben a már egyszer végbement elválasztás által a (b)-ben lát­ható pontozott vonalnál a belső szalag le­szakitása meg van könnyítve. A dugók és az üreges szalag közti összeköttetés ele­gendő a gyakorlati igénybevételekre. Az üreges test bármilyen keresztmet­! szettel bírhat és nemcsak olyannal, ami­lyen a rajzon látható; lehet a keresztmet­szet hengeres és prizmatikus; Az-üreges testet úgy függesztjük föl, hogy az kevés­sel a száj rész kilépési fölülete előtt vég­ződik; lehet az elől és hátul égyforma bő vagy kónikusan kiképezve. A tolóka el­rendezése és mozgása tetszésszerinti más alakban is történhet, mint a rajzon föl­tüntetett foganatosítási példákban. A találmány keretébe tartozik a záró­alakzatnak több részre való minden szét­osztása is csuklós összeköttetéssel vagy anélkül, úgyszintén a belső agyagdugónak előállítása és egy külön, a szá j részben el­rendezett megszakításokkal hajtott sajtó­csiga által való betolása is. SZABADALMI IGÉNYEK. ! 1. Eljárás a homlokoldalon zárt üreges téglák előállítására, jellemezve azáltal, hogy a szalagsajtón képezett üreges szalagba a szájrészen belül időszakon­ként agyagdugókat tolunk be. amelyek átvágás után a homlokoldalokat le­mezszerűen zárják. 2. Berendezés az 1. igény szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve azáltal, högy a szájrészfen belül a szalag irá­nyában egy vékonyfalú, tetszés sze­rinti keresztmetszettel br-ó csőalakú test van 'elrendezve, amely az. üreges szalag képzése céljából lapos vagy la­pátalakú tolókával van elzárva és a Tbelső szalag képzése céljából időnként kinyithatói 1 ! ' > (1 rajzlap nwtUSfcletteJ.) v OALLA* RÉSZváNYTAmwAS NYOMDÁJA •UOAnrnx

Next

/
Oldalképek
Tartalom