69811. lajstromszámú szabadalom • Láncfonalőrző berendezés szövőszékekhez

és ezzel a tapogató sin gyors elforgását idézi elő, előbb a tapogató helyzétbe és rögtön, ezután vissza, nyugalmi helyzetébe, míg a hasítékos lemez szabadon esésekor történő visszatérésekor a váltót a helyzetét megtartó csap elállítja és így a tapogató sin nyugalmi helyzetében marad. Emellett a lemez görbe hasítéka célszerűen egyenes hasítékrésszel és, ezzel szemközt, bővülettel bír és a váltó, önsúlyának hatása alatt, rendszerint az egyenes hasítékrész éléhez fekszik és nyelvével ezt az egyenes hasítékrészt elzárja úgy, hogy, a lemez eltolódásakor, a tapogató sin csapja kénytelen, a sin forgása közben, a nyelv körül és a hasíték bővülete mentén tovamozogni, míg, a hasítékos lemez szabadon eséseikor, a váltót, nyelvével, a csap a hasíték bővületébe szorítja be, hogy a csap keresztülmozgását tegye lehetővé az egyenes hasítékrészen, tehát a tapogató sin elforgatása nélkül. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva, és pedig: az 1. ábra egy szövőnyüst egy részét, a láncfonálőrzőberendezés részeivel, elölnézetben ábrázolja, a 2. ábra az 1. ábra oldalnézete, a 3. és 4. ábrák metszetek az 1. ábra A—B vonala mentén, és pedig: a 3. ábra egy, a tapogató sin hatáskörén kívül lévő, a 4. ábra pedig egy annak hatáskörén belül lévő, leesett őrző platinával; az 5., 6. és 7. ábrák a hasítékos lemezt, a váltóval, oldalnézetben, a váltó három különböző helyzetében ábrázolják, a 8. ábra a hasítékos lemezt magát, külön kirajzolva, végül a 9. ábra a váltót magát, külön kirajzolva, elől- és oldalnézetben tünteti föl. Az 1. és 2. ábrákon (4) egy szövőnyüsr töt jelöl a két (10) és (11) zsinórrúddal, melyeken a nyüstzsinórok gyanánt szolgáló (12) őrző platinák vannak sorjában ágyazva. Ezek a platinák fémdrótból vannak készííve és, fölső, valamint alsó végükön, (15) acéllemezkékkel vannak öszr szekötve, melyek hosszúkás szemekkel bírnak a (10, 11) zsinórrüdak befogadására és ezek közt egy harmadik szemmel a láncfonál fölvételére úgy, hogy a (12) zsinórok, (15) lemezkéikkel, keresztben állnak a (10) és (11) rudakhoz (1., 3. és 4. ábrák). Egy a (4) nyüstön ágyazott helytálló sin (16)-tal és az ezzel együttműködő és ahhoz képest elmozgatható forgó tapogató sin (17)-tel van -jelölve. Utóbbinak forgási tengelyén egy (19) vezetőcsappal ellátott (18) kar van megerősítve. A (4) nyüstön megerősített (22) vezetékekben egy (24) szög és egy ezzel kapcsolt (21) lemez van függélyesen eltolhatóan ágyazva. A (21) lemez egy (20) vezető hasítékkal bír a (18) kar (19) csapja számára. Ez a hasíték, mely egy a (21) lemez hosszirányában haladó egyenes résszel bír, függélyes (25) vezetőélével szemközt, egy (26) bővülettel van ellátva (8. ábra). A (21) lemezen továbbá egy (27) váltó van lazán foroghatóan ágyazva (5. és 9. ábrák), mely egy (28) nyelvvel bír; utóbbi a hasítékba nyúlik be. A (27) váltó úgy van a (21) lemezen ágyazva, hogy, önsúlyának hatása alatt, folytonosan arra törekszik, hogy (28) nyelvével a függélyes (25) hasítékélhez feküdjék (5. ábra). Az 1. ábrán (29)-cel a láncfonálőrzőberendezés tapogató emelője van jelölve, mely le- és fölbillenhet és belső végén, a (24) szöggel együttműködő (32) lemezt hordja. Ezt: a (29) emelőt a szövőszék bordaládája mozgatja függélyesen föl és le, míg, billenésekor, külső végével, a szövőszék megállító szervének kikapcsolására szolgáló (46) részre hat. Rendszerint a (29) tapogató emelő, midőn azt a bordaláda megemeli és a (4) nyüst legalsóbb helyzetében van, a (24) szöget, és vele a (21) lemezt, a (22) vezetékekben, fölfelé eltolja. Ekkor a (17) tapogató sin (18) karjának (19) csapját a (27) váltónak a (25) hasítékélhez támaszkodó (28) nyelve meggátolja, hógy a (20) hasítékon egyenes irányban haladjon keresztül (5. ábra), hanem arra kényszeríti, hogy a (20) hasíték (26) bővületén halad-