69792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zselatinálódó anyagoknak többé vagy kevésbé finom elosztására

esésben való megmerevedésére csak azon esetben lehetne gondolni, ha igen messzemenő porlasztás alkalmaztatnék. Ekkor a zselatint por vagy kicsi, szabálytalan szemcsécskék alakjában'kapnók, amely nem adná meg a lehetőséget a hamisításnak egyszerű szemlélet útján való. ellenőrzésére, mindazonáltal anélkül, hogy biztonság volna a részecskéknek egymásra sülése ellen. A más anyagok számára ismeretes szárítási műveletekkel szemben, amelyeknél a szárítandó testek finoman porlasztva egy levegőtérbe fúvatnak, a jelen eljárás tehát, amelynél zselatint vezetünk a hűtőfolyadékba, éppen a zselatinálódó anyagra való alkalmazásban olyan különös előnyöket nyújt, amelyek az anyagnak egy levegőtérbe való beporlasztásánál el nem érhetők. Aszerint, hogy mik épen végezzük a zselatin bevezetését a hűtőfolyadékba és a hűtőfolyadék miméműsége szerint nagyobb vagy kisebb zselatingyöngyöket és bizonyos körülmények között zselatinport is kapunk. í. Példa: 20%-os 50" C. hőmérsékletű zselatinoldatot 0.7 aim. bőségű ónozott rézfúvókából kb. lC-nyi széntetrakloridba csöpögtetünk és ez utóbbit a közben hűtés utján a megadott hőfokon tartjuk. A csöppek, amint az meglepő módon kitűnt, nem folynak össze nagyobb aggregátumokká és pedig még akkor sem, ha a széntetraklorid alacsonyabb hőmérséklete nem elegendő, hogy a zselatincsöppeket azonnal teljesén megmerevítse. A csoppeket szitával kimerítjük vagy leszűrjük, az esetleg rajta tapadó széntetrakloridot vákuumban való leszivatás útján újra viszszany érjük és szágónagyságú zselatinszemcsécskéket aluminiumlemezen levegőáramban megszárítjuk. 2. Példa: Finom fúvókából cukorral édesített, szagosított és megfestett zselatinoldatot köddé szétporlasztunk és lehűtött triklóretilénbe bocsátjuk. A keletkezett zselatinlisztet áramló triklóreiilén segélyével folytonosan egy szitára juttatjuk és az átmenő triklóretilént á folyamatba visszavezetjük. A zselatinra tapadt triklóretilént a fönt leírt módon eltávolítjuk. 3. Példa: 3 rész szimm. tetraklóretán, 1 rész kloroform, 0.5 rész benzol és egy kevés olívaolaj keverékébe injektorszerű készülék segélyével vizahólyagoldatot fecskendezünk be aikképen, hogy ez a folyadék alatt lépjen be. A befecskendezéshez kloroform gőzét stb. lehet használni. Ezután úgy járunk el, mint az 1. és 2. példánál. Az olívaolajnak vagy más zsírnemű anyagnak hozzáadása különösen előnyösnek bizonyul, azaz a zselatin elosztását különösen előmozdítja, ha ú. n. másodrendű, tehát kevésbbé jó zselatint használunk, amelyről ismeretes, hogy nem zselatinálódik olyan gyorsan, mint az elsőrendű zselatin vagy a vízhólyag. Különös hatás elérése céljából a befecskendezendő zselatinoldathoz olajat stb. is keverhetünk, tehát emulziót fecskendezhetünk. Magától értetődik, hogy nem szükséges a zselatinálandó anyagnak tiszta oldatát használni, sőt lehet tápkészítmények stb. előállítása céljából pl. tojásport, lisztet stb. hozzákeverni. Ha' zselatinoldatot nagyobb csöppekben nagyobb magasságból engedünk a folyadékba esni vagy pedig azokat bizonyos erővel fecskendezzük be úgy, hogy azok tetemes sebességgel lépnek be a folyadékba, akkor durvább por mellett egy részt rendkívül finom por alakjában kapunk, amelyből valószínűleg 1 rész a nagyobb csöppek^ bizonyos százalékmennyiségének szétrombolása által csak a folyadékban keletkezett. Szitálás vagy kiválogatás útján ezt a keveréket különböző finomságú részekre lehet elválasztani. A kiválogatás általában mindig ajánlatos, mert rendesen nem kapjuk egész pontosan egy és ugyanazon szemcsenagyságot, habár egészen meglepő, hogy átlagban egy és ugyanazon munkamenetnél a kapott