69785. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő melegvíz szolgáltató berendezéseken

rendszerrel biró berendezéseket kellett ké- 1 szíteni, aminek megfelelően a szerelés is különböző volt. E hátrányi a találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy az összes 'csőcsatlakozási helyeket egy függélyes vonalban fekvően rendezzük el (3. ábra), ami által a szerelést tetemesen megkönynyítjük és lehetővé tesszük ugyanazon berendezésnek akár jobb- akár baloldali csaprendszerrel való használatát. Hogy ugyanis az ábrázolt, a fallal szemközti irányból nézve jobboldalt fekvő esaprendszerrel biró berendezést oly esetekben is használhassuk, amidőn a csaprendszernek baloldalt kell feküdnie, mert a berendezés fekvése olyan, hogy ahhoz pl. csak balról lehet hozzáférni, akkor egyszerűen ügy járunk el, hogy a (10) és (11) csapokat 180°-kal elforgatjuk, amit a (4, 6) karmantyúk, ill. az (5, 7) csövekkel való csatlakozási helyek minden további nélkül megengednek és az egész berendezés baloldalról kézelendő csaprendszerrel biró berendezéssé van átalakítva. A (9, 4, 6) karmantyúk, valamint az (1, 2) csőkígyókról lecsöpögő csapadékvizet fölfogó (25) tányérból elvezető (26) csapadékvízelvezetőcső (27) karmantyúja, minthogy azok egv függélyesben vannak elrendezve, változatlanul szerelhetők, vagyis a szerelés módja változatlan marad, akár jobb-, akár baloldalú csaprendszerrel alkalmazzuk a berendezést. Minthogy emellett a csőcsatlakozási helyek egyvonalú elrendezése folytán nincsenek a berendezés függélyes középvonalából oldalt kiugró csőkapcsolatok, ennélfogva a berendezes szereléséhez nem is kell oly nagy szabad falterület, mint az eddigi . berendezéseknél, hanem csupán egy keskeny függélyes sáv, amelyen az összes csőkötések előállíthatók, ami által a szerelés egyszerüsbítése mellett a berendezésnek az eddiginél tágabb határok között való elrendezhetősége is el van érve. A (22) gyújtólángzó (32) vezetéke a (10) gázcsapba torkollik, olykép, hogy a gázvezetékből a (32) csővezetékbe a gáz akadálytalanul áramoihatik, akár nyitva, akár zárva van a (10) csap. A (22) lángzót a berendezés köpenyének (33) nyílásán át gyújtjuk és a gyújtóláng mindaddig ég, amíg a (32) vezetékbe iktatott (34) gyújtó vezetckcsapot pl. éjjelre el nem zárjuk. A találmány szerint a gyújtó vezetéket úgy képezzük ki, hogy az a (10) csappal együtt 180-kal elforgatható legyen úgy, hogy a (34) csap is ugyanazon oldalra legyen szükség szerint helyezhető, mint a (10) és (11) csapok. E célból a berendezés köpenyében két oldalt szimmetrikusan rendezünk el egy-egy (33) gyújtónyílást, továbbá a (32) vezetéket is megfelelően tagoljuk, hogy azt szétszedhessük és a (10) csapnak elforgatása után 180-kal elforgatott helyzetben (4. ábra, pontozottan rajzolt helyzet) ismét összerakhassuk. A vezetéknek a köpenyfalakon való áthatolási helyeit is természetszerűleg — kétszeres számban, kétoldalt — szimmetrikusan elrendezve alkalmazzuk, hogy a (32) vezeték jobb- és baloldali helyzetében egyaránt könnyen elrendezhető legyen. A találmány szerint továbbá a melegvízszolgáltató-berendezés köpenyét is sajátosan képezzük ki oly célból, hogy a lángzók melegének a köpeny külső fölületére való átterjedését a minimumra csökkentsük. E körülmény azért fontos, minthogy az ilyfajta meleg\ízszolgáltató-berendezések rendszerint fürdőszobákban, orvosi mosdóknál és más efféle helyeken használtatnak, ahol a berendezés tetszetős külsejű kell, hogy legyen, és e külsőt a lehetőség szerint épségben is kell tartani. Már pedig a köpeny külső fölülete akár rézből, akár nikkelből bevont vagy zománcolt fémből legyen is a köpeny, a lángzók hőhatása alatt rövidesen elveszti tetszetős külsejét, oxydálódik, vagy zománcolt külső réteg alkalmazásánál a zománc megrepedezik. Ennek elkerülésére a találmány szerint a berendezést kettős köpennyel látjuk el és a két köpeny közötti légteret, a berendezés kürtőjével hozzuk kapcsolatba úgy, hogy a