69774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétkamrás (üreges) rostélyrudak előállítására

(a) és (b) nyúlványok egymásba kapaszkodása folytán; azáltal pedig, hogy ez a léc-és horonykapcsolat, egész hosszában, egymásba van tolva, biztosítva van hogy a csőkeresztmetszetnek a rostélyrúdkeresztmetszetre való átalakításakor egyoldali deformációk elő nem fordulnak. A belső nyúlványokkal bíró csőből álló kiindulási testnek külső oldalán, nem kell föltétlenül köralakúnak lennie. Lehet az, már kezdettől fogva, többé, vagy kevésbé ovális, vagy megközelítőleg ékalakú is. Egyes helyeken, amint az pl. az 1. és 2. ábrákon látható, a falvastagság növelhető is, hogy azokon a helyeken, ahol vastagabb, ill. erősebb keresztmetszetre van szükség, pl. a rostélyrúd égési fölületén, vastagabb falat kapjunk. Az (a) és (b) belső nyúlványok profilja természetesen különböző lehet. Lehet pl. csak egyetlen, egyoldali nyúlványt is választani, ámbár a léc- és horonykapcsolat, a fönt említett okokból, különösen célszerűnek mutatkozott A jelen új eljárással igen hosszú, kétkamrás, üreges rostélyrudakat lehet előállítani. Főleg igen nagy hosszúságoknál nyújt a jelen új eljárás, az eddig ismertekkel szemben, különleges előnyöket, minthogy igen hosszú rostélyrudaknál tiszta hegesztési varrat előállítása természetszerűen jelentékeny nehézségeket okoz. A cső átalakítása, hengerelés, vagy sajtolás helyett, pl. húzás útján is történhetik. Ha a leírt új eljárás szerint előállított üreges rostélyrudaknál az égési maradványok átbullását meg akarjúk könnyíteni, tehát a rések szabadon maradását elő akarjuk segíteni, a rostélyrudaknak a fölső égési fölülethez csatlakozó oldalfölületein különösen nagy (c) ferde lemetszéseket alkalmazunk (5. ábra). Ezzel elérjük, hogy közvetlenül a fölső égési fölület élei alatt, különösen nagy réskibővülés keletkezik, mely az égési maradványok akadálytalan áthallását jelentékeny mértékben elősegíti. Lehet továbbá a fölső égési fölületnek homorú kiképzést is adni úgy, hogy annak (i) közép| része, a 6. ábra szerint, mélyebben feküdjék, mint két oldalszéle. Ezáltal az égési fölület lapos hosszteknő alakját kapja, melyben folytonosan égési maradványokból szigetelő védőréteg gyűlhetik össze. Ily módon hővédő szigetelés létesül a rostélyrúd égési fölületén. A tüzelőanyag odasülése ezzel mégakadályoztatik, azonkívül hűtővíz is megtakarítható. Ahelyett, hogy az égési fölület ívalakban befelé görbülne, e fölület természetesen két, a közép felé. lefelé, tompa szögben összetalálkozó ferde síkfölületből is állhat. Épp így az égési fölület élei alatt lévő, külön ferdén lemetszett fölületek, síkfölületek helyett, görbe fölületek is lehetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kétkamrás (üreges) rostélyrudak előállítására, azáltal jellemezve, hogy egj7

, a kamrákat elválasztó fal képezése céljából belső (a, b) nyúlványokkal-ellátott, zárt, kör-, vagy hosszúkás (elliptikus) keresztmetszetű csövet a szokásos keresztmetszetű rostélyrúd alakjába hozunk, azon célból, hogy a rostélyrúd alsó hosszélének összehegesztését nélkülözhető vé tegyük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás szerint készült rostélyrúd, azáltal jellemezve, hogy a kamrákat elválasztó fal képezésére szolgáló (a, b) nyúlványok olyan kiképzésüek, hogy az összehajlítás után, léc-és horonykapcsolat mód jára, tömören záróan, egymásba nyúlnak. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás szerint készült rostélyrúd, foganatosítasi alakja, azáltal jellemezve, hogy a lefelé, a fölső égési fölület két oldaléléhez csatlakozó (c) résfölületek, különösen nagy mértékben, befelé, ferdén vannak lemetszve. 4. Az 1. pontban igényelt eljárás szerint készült rostélyrúd, foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső égési fölület két oldaléle magasabban fekszik, mint középrésze úgy, hogy egy (i) hosszteknő keletkezik, mely szigetelő hamuréteg visszatartására szolgál. (1 rajzlap melléklettel.) pallas <£p2v£ny.u«wa° 1vowua auo«»e«tei