69767. lajstromszámú szabadalom • Tokos-forgó, előreadó, illetve felvevőgép

pedig a 12. ábrái} jelzett módon szelep-? nek lehetnek kiképezve. A (29, 30) vezérlőszervnek a 10. ábrán látható helyzetében és a (26, 27) fölvevőknek ily módon létesített összeköttetésénél a gőz a (31) csatornákon keresztül a közös (26) fölvevőbe kerül, mely a (27) föl-; vevővel összeköttetésben áll. Innen kiindulólag a gőz a (32) csatornákba ömlik és a (21) toktestben elrendezett vezérlő^ szerveken, valamint a (33) csatornákon át az alacsonynyomású hengerbe lép ál. A gőz munkafolyamata tehát a két expanziófokozatban dolgozó kompoundjntíködésnek felel meg. fia ezt követőleg a (29) és (30) csapokat a 11. ábrán föltüntetett helyzetbe vezetjük át, egyrészt a fölvevőfelek összeköttetése megszűnik, másrészt a (26) fölvevő és a (34) alacsonynyomású fáradtgőzcső közötti összeköttetés helyreállíttatik. Az eddigi magasnyor másíi belső hengereknek a (31) csatornákon áthaladó kipuffogó gőze a külső, mos^ tanáig alacsqnynyomású hengerek kipufr fogó gőzével együtt a (29) csapon a közös (34) csőbe áramlik át, míg a frissgőz a közös (35) csövön át úgy a belső hengerekbe, valamint a (30) csapon át a külső hengerbe ömlik. A tokos gép eszerint mint ikergép dolgozik. Ezen elrendezés által a különböző üzemviszonyokliQz valp nagy alkalmazkodó képességet érhetünk el. A záróelemek [(29) és (30) csapok vagy hasonlók] ezenkívül qly módon kapcsolhatók, hogy az egyik csap beállításával egyidejűleg a másik csap is beállíttatik. A megfelelő záróelemek a különböző közbenső kamrák számára egyetlen-egy tokból állhatnakj melyben megfelelően kikér pezett csatornák vannak elrendezve. A találmány tárgyát képező tokos gép nemcsak mint gőzgép, hanem mint gáz? motor, kompresszor, szivattyú vagy Hasonló kerülhet alkalmazásba, Az átkapcsoló berendezés közönséges dugattyús gépekhez is alkalmazható. A 13—18. ábrákon föltüntetett forgó tokos gépnél a forgó kiszorító, mely a forgó tengellyel szilárd összeköttetésbén áll, a helytálló henger körül van elrendezve.. . . " • . - • ' • •"' -Kiszorító alatt emellett a tokos gépnek azt a részét értjük, mely aszerint hogy pl. mint gőzgép kerül alkalmazásba, a bevezetett hajtóközeg által a helytálló hengert tői elazoríttatik, azaz diaxiálisan utóbbi körül elforgattatik, vagy pedig amennyiben a tokos gép mint szivattyú kerül alkalmazásba, a száüítandó köteget, vizet vagy hasonlót a bevezetési helytől a kivezetési hely félé szorítja. • A tokos gép a helytálló belső (3) /hengerből és az a körül diaxiálisan forgó, kiszetrítóként ható külső (2) hengerből áll. Utóbbi egy külön (17) védőtokkal van körülvéve. A kiszorítóként ható külső (2) henger az agynak kiképezett (1) része útj'án a (9) forgástengellyel szilárdan össze van kötve. A (2) kiszorító (1) agyán a (4) szárny vagy tolattyú gyürüalakú (4a) részével oly módon van ágyazva, hogy az a helytálló (3) henger körül forgó (2) kiszorítóval koaxiálisan verettetik. A (4) szárny a szabadon álló végrészével a helytálló (3) henger (3á) kivágásában vezettetik és egészén a (2) kiszorító belső keru-i létéig ér, amellyel az utóbbi forgása alatt tartósan szoros érintkezésben marad. A (4) szárny, mély az (1) helytálló henger (3a) kivágásába egy külön (3b) vezetőtest által tömíttetik, a zárt tereket oly módon osztja szét, högy. a fölveendő üzemanyag (folyadék, gáz vagy hasonló) az elvese* tendő anyagtól elkülönítve marad. A (4) szárny gyűrűszerű (4a) része emellett a helytálló (3) hefigerben teljesen szabadon mozog, mivel a (3) hengernek a hengeralakú belső fallal való tömítő érintkezésé ném föltétlenül szükséges. A (4) szárny gyűrűalakú (4a) része és a (3) henger belső fala között természetesén tömítő érintkezés minden további nélkül létesíthető, amennyiben ez valamely gyakorlati okból kifolyólag szükségessé válna. Ebből következik, hpgy a helytálló (3) henger belső fala nincsen hengeres alakhoz kötve, hanem a szerkesztési viszonyoknak megí