69754. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzvédő- és tűzjelzőszerkezetek működtetésére

lön segéderőkkel tartjuk megfeszítve, "nehogy azok esetleges laza részei a védőberendezés megbízhatóságát kérdésessé tegyék. Minthogy módunkban van a húzószerveket a megvédendő tér vagy terek tetszőleges helyeire vezetni, a találmány tárgyának alkalmazásánál egyúttal lehetővé válik a berendezés biztonsági tényezőjét szükség szerint fokozni, amennyiben a védendő térben bizonyos számú biztonsági szerkezetet elosztva rendezünk el, melyek mindegyike kiiktatásánál a hozzátartozó ejtő testet szabadon bocsátja és ezen egymástól függetlenül kioldható ejtőtestek kinetikai energiáját' közös húzószerv útján a tűzvédő vagy tűzjelző szerkezetek elreteszeléseire vagy magukra a szerkezetekre visszük át. Ezen esetben az ejtőtestek mindegyikének a húzószerv által átvitt energiája olyan kell, hogy legyen, hogy a berendezés kioldását egyedül létesíthesse. A mellékelt rajz kapcsán a találmány tárgyának néhány kiviteli példáját ismertetjük. Az összes példákban védőszerkezet gyanánt csappanót tüntettünk föl, mely tűz •esetében vagy egy bizonyos maximális hőmérséklet elérésekor kioldatik és a (t>) légcsatornát elzárja. Megjegyezzük azonban, hogy a csappanok helyett bármilyen más tetszőleges védőszerkezet használható, így pl. tűzoltószerkezetek, jelzősaerkezetek stb. találhatnak alkalmazást Rendes körülmények között az (a) csappanó Tízszintes helyzetet foglal el és ezen helyzetben pl. valamely (c) elretegzelés (retesiá Vágy hasonló) •tartja fogva. A biztosító elemeket pL a térben síaba•don fölfüggesztett (d) kiolvadó biztosítók képezik, melyek tűzveszély esetébBÉ kiolvadnak, illetve elpusztíttatnak. Ezen biztö-sítékok a valóságban nincsenek az (a)\vóöőfcerendezés közvetlen közelében elrendezve, hanem attól tetszőleges távolságra á tér azoa helyén feksstatek, ahol a legelőnyösebb hatást képesek kifejtem. As (b) védőberendezés, illetve á (c) elretssielés kioldását a rendet köíülmények között bfctosító elemeden függő (g) test kinetikái energiája létesíti, mihelyt ez a test a biztosító elemek elpusztítása után felszabadul és leesik. A találmány értelmében ekkor a leeső test kinetikai energiája az (f) húzószervre (zsinór, kötél vagy efféle) vitetik át, mely a test ejtőhelyétől csigákon át a védőberendezés (c) elreteszeléséig van vezetve. A kinetikai euergia tehát függetlenül attól, hogy a húzószerv melyik helyén támad, az elreteszeléshez vezettetik és ez utóbbi kioldatik. Hogy a húzószervek a berendezés nyugalmi helyzetében is feszesen tartassanak, a (k) segéderőket alkalmazzuk, melyek súlyok, rugalmas közbenső elemek vagy effélék által képezhetők és épen csak a húzószervek kinyujtását eszközlik, hatásukban tehát jelentékenyen gyengébbek lehetnek, mint a húzószervek által átvitt kioldóerők. Az la. és ib. ábrán föltüntetett elrendezésnél, ahol az la. ábra a berendezés normális állapotát, az lb. ábra pedig a biztosító elem elpusztítása után elfoglalt helyzetet mutatja, az (f) húzószerv, melyen a kioldóerő támad függőlegesen van megfeszítve, mi mellett feszítőerő gyanánt a (g) súlyhoz képest kicsiny (k) súly van alkalmazva. A húzószerv szabadon lefüggő vége a (g) testtel a laza (h) zsinór útján (la. ábra) van összekötve úgy, hogy a (g) test a biztosíték elpusztítása után mindaddig teljesen szabadon eshet, amíg a zsinór ki nem nyúlt, mely pillanatban a kinetikai energia az (f) hútóazervre hat és a (e) elrfeieszelésre vitetik át úgy, hogy ennek kioldása Után az (a) esappanó a vízszintes helyzetből a függőlegesbe megy át (16, áb*ft)> A idi és 2b. ábra a találmány tárgyának tevéiét váfeaatát matatják és pedig a védőberendezés elreteszelt (3a. ábra) és kioldett (2b. ábra) állapotában. Itt az ejtőtest a húzószerv vízszintesen kifeszített résíénekegy helyén támad. A húzösswrv egyik vége viszi át a kieígéerőt és ezért s (c) séréMtettkez van erősítve, míg a húsóeaerv saéeik vége valamely alkalmas (1) helyen van rögzítve. Feszítőerő gyanánt ezen esetben a háaószerv vízsrantes róMébe beiktatott rugalmas