69737. lajstromszámú szabadalom • Mótorindító berendezés
rugóval vezérelt (34) zárókilincs kikapcsolására szolgál. A (39) orsón járó bütykök közül a bekapcsoló bütyköt (36) számjeggyel, a kikapcsoló bütyköket pedig (37) és (38) jellel jelöltük. Az orsó működtetésére a (41) gerjesztőtekerccsel és a (42) kompenzációs tekerccsel ellátott (40) mótor szolgál. A (36) bekapcsoló bütyökre a (43) és a (44) segédkontaktus van ráerősítve, amelyek közül az egyik (43) a (45) kontaktussinen és a másik (44) a (46—52) kontaktusokon csúszik. Ez utóbbiak közül a (47—51) kontaktusok két-két darabból készülnek, ez utóbbiak között pedig egyegy (53) kontaktus van elrendezve. A menethengert (54)-el, kontaktusrészeit pedig (55—66) számjegyekkel, a (68) átkapcsoló henger kontaktusrószeit viszont (69) és (70)-el jelöltük. A menethen-ger kontaktusain a (71—84) kontaktusujjak csúsznak, amelyek közül a (71) ujj a földdel van összekötve. A (72) és a (73) kontaktusujj a (85) és a (86) vezető révén a segédmotor (41) gerjesztőtekercshez csatlakozik. A (74) ujj a (87) vezetővel a segédmotor (42) kompenzációs tekercsének szabad szorító jávai van összekötve. A (75) ujj a (88) vezetékkel a (40) segédmotor szabad szorítójához csatlakozik, továbbá a (89) vezetőn és a (90) leágazáson át az (53) középkontaktusokkal áll összeköttetésben. A (76) ujj a (91) vezetővel a (46) kontaktushoz, a (92) vezetővel pedig a menetirányhenger középső (93) kontaktusujjához van kapcsolva, A (77) és a (78) kontaktusujjról kiinduló (94,95) vezeték a (125) főkapcsolónak (32) és (35) be-, illetőleg kikapcsoló tekercsével van összeköttetésben. A (79—84) kontaktusujjak végül a (96—101) vezetékek révén a (47—52) kontaktusokhoz csatlakoznak. A menetirányhenger (102) és (103) kontaktusujja a (104) és ta (105) vezető révén a (6) és a (7) solenoiddal van összekötve. A menethenger (106) forgattyú járói egy (107) vészkapcsolót működtettünk, ámeiynek az egyik szorítója a (108) vezeték révén a (95) vezetékkel és ezáltal a, fő kapcsoló (35) kiváltó tekercsével van összekötve. A (107) kapcsoló másik sarkáról a (109) vezeték indul ki és csatlakozik a (45) kontaktussinhez, amely viszont a (110) vezeték révén a transzformátor (12) és (13) szekundértekercsének közös szorítójával van összekötve. A berendezés a következőképen működik: Ha a mótor áll, úgy a (20, 21) és a (125) kapcsoló a rajzon föltüntetett helyzetet foglalja el. A (71—84) kontaktusujjak az (54) menethenger, a (102, 93, 103) kontaktusujjak pedig a (68) menetirányhenger zárus vonalán feküsznek, a (107) kapcsoló viszont zárva van. Indításkor a menetirányhengert pl. az (E) (előre menet) helyzetbe hozzuk. Ekkor a (12) transzformátor-tekercsből a (110) vezetéken, a (45) kontaktussinen a (43) és a (44) segédkontaktuson, a (46) kontaktuson a (91) vezetéken, a (92) vezetéken, a (93) kontaktusujjon, a (70) kontaktustesten, a (103) kontaktusujjon, a (104) vezetéken, a (6) solenoidtékercsen és végül a földön át vissza a (12) transzformátor-tekercshez folyik az áram. Ha a (4) és az (5) kapcsoló nem volna már megelőzőleg a rajzon föltüntetett helyzetben, ekkor a (6) solenoidtekercs hozza őket e helyzetbe. A (106) forgattyúra gyakorolt nyomás folytán a (107) kapcsolót nyitjuk és a (10) hengert nyíl irányában elforgatva, a kontaktusujjakat először az (I—II) kapcsolóhelyzeteken át az (1) bekapcsolóhelyzetbe visszük. Ekkor az (125) főkapcsoló áramának útja a következő: a transzformátor (12) tekercse, a (110) vezeték, a (45) kontaktussin, a (43, 44) segédkontaktusok, a (46) kontaktus, a (91) vezeték, a (76) kontaktusujj, az (57) kontaktuslap, a (77) kontaktusujj, a (94) vezeték, a (32) solenoidtekercs és végül a földön át a transzformátor (12) tekercse. A (32) tekercs a (31) rúgót megfeszítve, a (25, 26,
