69735. lajstromszámú szabadalom • Föl nem cserélhető biztosíték

minthogy a betétek az alzatnak feszültség alatt álló és az áramot vezető részeivel vannak körülvéve és ezáltal az a veszély, hogy avatatlan és a rendszer részleteit nem ismerő személy a középkontaktus és az alzat csavarmenete között rövidzárlatot létesít, igen nagy. Másrészt könnyűszerrel még külön is gondoskodhatunk róla, hogy az illesztőbetétek eltávolítása megakadá­lyoztassék. A 6. ábrán föltüntetett (1) nyel­vek, továbbá a. 7. ábra bajonettzár csapja ily értelemben ható, az áramsin alá nyúló, mechanikus biztosítónak tekinthető. Evvel szemben az alzat kontaktusára elölről föl­helyezett mechanikus biztosítót is alkal­mazhatunk, mint pl. a rajz 12. ábráján föltüntetett (p) lemezt, amely az illesztő­test fölött az alzat áramsinjébe van besü­lyesztve és (q) csavarokkal megerősítve. Az alzat csatlakozó részének mind a mellső, mind pedig a hátsó oldalán köny­nyen alkalmazhatunk megfelelő zárakat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Föl nem cserélhető biztosítók, a' föl­cserélhetetlenség céljából alzatukban. furattal ellátott illesztőtesttel, a bizto­sító betét pedig megfelelő nyúlvánnyal, azzal jellemezve, hogy az illesztőtestet az alzat áramvezető részébe besü­lyesztjük, miközben gondoskodunk róla, hogy az olvadó betét és az alzat középkontaktusának érintkezését ne gátolja és ellenállást ezen a ponton ne okozzon. 2. Az 1. pontban igényelt biztosítók el­rendezésének kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a besülvesztett illesztő­testnek szilárd elrendezése esetében e test fölső széle az alzat középkontaktu­sának érintkező síkja alatt fekszik. 3. Az 1. pontban igényelt biztosítók el­rendezésének kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy az illesztőtest az alzat középkontaktusának furatában téh­gelyiránt eltolhatóan van elrendezve , és az olvadó betétnek behelyezésekor mindaddig eltolódik, míg talpkontak­tusa az alsó kontaktust érinti. 4. Az 1. pontban igényelt biztosítók el­rendezésének kiviteli alakja, azzal jel-' lemezve, hogy az illesztőtestnek az il­lesztő nyílás tengelyére keresztirány­ban játékot hagyunk, oly célból, hogy a kontaktusok, vagy pedig az illesztő­részek megmunkálásának pontatlan­sága az illesztőtestnek a nyílásába való ferde beállításával kiegyenlíthető le­gyen. . 5. Az 1—4. pontban igényelt biztosítók elrendezésének kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mind­két illesztőrész szigetelőanyagból ké­szül, oly célból, hogy az olvadó betét­nek az alzat középkontaktusára való fölfekvése biztosíttassék. 6. A 4. pontban igényelt illesztőbetét ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szigetelőanyagból készült egyik illesztő­test lazán egy rúgós hüvelybe illik be, amely súrlódással' tartja meg azt az al­zatban. , 7. A 3. és 4. pontban igényelt illesztőtest kiviteli alakja, jellemezve a külső ol­dalán alkalmazott meredek csavarme­nettel, amely rugalmas anyagból ké­szülhet. 8. A 3—6. pontban igényelt illesztőtest ki­viteli alakja, jellemezve siivegalákú illesztőtesttel, reája tolt süvegalaku hüvellyel és e két résznek," a fenekü­kön áthatoló üreges szögecs általi ösz­szeköttetésével. 9. Az 1. pontban igényelt biztosítók ol­vadó betétjének kiviteli' alakja, jelle­mezve üreges illesztőcsappal, amely az: olvadó térrel áll összeköttetésben úgy, hogy a csap megsérülése esetében a töltőanyag az olvadótérből kiömlik. 10. Az 1. pontban igényelt biztosítók ol­vadó betétjének kiviteli alakja, jelle­mezve üreges, fémből készült illesztő-' csappal és az olvadó drótnak az üre­ges csap feneke és a fölső homlokkon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom