69735. lajstromszámú szabadalom • Föl nem cserélhető biztosíték
minthogy a betétek az alzatnak feszültség alatt álló és az áramot vezető részeivel vannak körülvéve és ezáltal az a veszély, hogy avatatlan és a rendszer részleteit nem ismerő személy a középkontaktus és az alzat csavarmenete között rövidzárlatot létesít, igen nagy. Másrészt könnyűszerrel még külön is gondoskodhatunk róla, hogy az illesztőbetétek eltávolítása megakadályoztassék. A 6. ábrán föltüntetett (1) nyelvek, továbbá a. 7. ábra bajonettzár csapja ily értelemben ható, az áramsin alá nyúló, mechanikus biztosítónak tekinthető. Evvel szemben az alzat kontaktusára elölről fölhelyezett mechanikus biztosítót is alkalmazhatunk, mint pl. a rajz 12. ábráján föltüntetett (p) lemezt, amely az illesztőtest fölött az alzat áramsinjébe van besülyesztve és (q) csavarokkal megerősítve. Az alzat csatlakozó részének mind a mellső, mind pedig a hátsó oldalán könynyen alkalmazhatunk megfelelő zárakat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Föl nem cserélhető biztosítók, a' fölcserélhetetlenség céljából alzatukban. furattal ellátott illesztőtesttel, a biztosító betét pedig megfelelő nyúlvánnyal, azzal jellemezve, hogy az illesztőtestet az alzat áramvezető részébe besülyesztjük, miközben gondoskodunk róla, hogy az olvadó betét és az alzat középkontaktusának érintkezését ne gátolja és ellenállást ezen a ponton ne okozzon. 2. Az 1. pontban igényelt biztosítók elrendezésének kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a besülvesztett illesztőtestnek szilárd elrendezése esetében e test fölső széle az alzat középkontaktusának érintkező síkja alatt fekszik. 3. Az 1. pontban igényelt biztosítók elrendezésének kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az illesztőtest az alzat középkontaktusának furatában téhgelyiránt eltolhatóan van elrendezve , és az olvadó betétnek behelyezésekor mindaddig eltolódik, míg talpkontaktusa az alsó kontaktust érinti. 4. Az 1. pontban igényelt biztosítók elrendezésének kiviteli alakja, azzal jel-' lemezve, hogy az illesztőtestnek az illesztő nyílás tengelyére keresztirányban játékot hagyunk, oly célból, hogy a kontaktusok, vagy pedig az illesztőrészek megmunkálásának pontatlansága az illesztőtestnek a nyílásába való ferde beállításával kiegyenlíthető legyen. . 5. Az 1—4. pontban igényelt biztosítók elrendezésének kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mindkét illesztőrész szigetelőanyagból készül, oly célból, hogy az olvadó betétnek az alzat középkontaktusára való fölfekvése biztosíttassék. 6. A 4. pontban igényelt illesztőbetét kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szigetelőanyagból készült egyik illesztőtest lazán egy rúgós hüvelybe illik be, amely súrlódással' tartja meg azt az alzatban. , 7. A 3. és 4. pontban igényelt illesztőtest kiviteli alakja, jellemezve a külső oldalán alkalmazott meredek csavarmenettel, amely rugalmas anyagból készülhet. 8. A 3—6. pontban igényelt illesztőtest kiviteli alakja, jellemezve siivegalákú illesztőtesttel, reája tolt süvegalaku hüvellyel és e két résznek," a fenekükön áthatoló üreges szögecs általi öszszeköttetésével. 9. Az 1. pontban igényelt biztosítók olvadó betétjének kiviteli' alakja, jellemezve üreges illesztőcsappal, amely az: olvadó térrel áll összeköttetésben úgy, hogy a csap megsérülése esetében a töltőanyag az olvadótérből kiömlik. 10. Az 1. pontban igényelt biztosítók olvadó betétjének kiviteli alakja, jellemezve üreges, fémből készült illesztő-' csappal és az olvadó drótnak az üreges csap feneke és a fölső homlokkon-