69727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép üvegpalackok előállítására

a tömbnek a (4) előformázói a (145) fúvó­formába való átvitele után lehetséges. A (60) gyűrű hengeres (181) nyúlvánnyal bír (5. ábra), amely a (4) előforma meg­felelő (182) vájatába illik bele oly eélból, hogy ezen részek között tömítő zárás éres­sék el. Ez a gyűrű továbbá középen kúp­alakú nyílással bír, amelyen a (30) tövis keresztülléphet. A gyűrű kerületén körül­futó (184) horony van elrendezve (9. ábra), mely a hasítékkal ellátott (185) gyűrű fölvételére szolgál. Ezt a gyűrűt a (60) gyűrű (186) peckei rögzítik, amelyek (187) réseibe nyúlnak (5. és 9. ábra). A (185) gyűrű mindegyik fele egy-egy (188) kart hordoz, amelyek a (189) csap révén vannak egymással csuklósan összekötve. Egy a két kar közé iktatott (190) rúgó a nyakgyűrűt szorosan zárva törekszik tar­tani. A (187) rések a nyakgyürű-feleknek csekélymérvű mozgást engednek meg úgy. hogy a gyűrű ütközési hézagjainak szoros zárása biztosan eléretik. A (185) gyűrű üt­közési hézagjai a (60) nyakgyűrűhöz ké­pest eltoltan vannak elrendezve. (9. ábra). Kettéosztott (60) nyakgyűrű helyett (5., f.. és 9. -ábra^ zárt (60a) gyűrűt (10—12. ábra) is elrendezhetünk, amely egy (191) csavarmenettel ellátott középső (183a) nyílással van ellátva, a külső csavarmene­tes palacknyakak képzése céljából. Ha ily formát alkalmazunk, úgy az mindaddig a tömbön marad, míg a tömb palackká fu­vatik, mire a 12. ábrán föltüntetett "(60a) formával biró fúvófejet alkalmazzuk. Hogy a (60a) nyakforma a fúvóformával szemben központosán üljön, egy gyűrű­alakú (181a) nyúlvánnyal van ellátva, amely a fúvóforma fölső végén lévő meg­felélő (182a) vájatba illik bele. A nyak­gyűrűt könnyen eltávolíthatjuk, még pe­dig olykép, hogy azt a kész palacknyak csavarmenetes részéről lecsavaroljuk. A 16. és 17. ábrák a hajtóközeget a kü­lqjjböző hengerekbe bebocsátó szerkezetek további kiviteli alakjait tüntetik föl. A (200) főlégvezetékbe (18. ábra) egy a (201) tokbaD elrendezett (202) főszelep van beiktatva. Ha az előfonnák az üveg­massza fölvételére alkalmas helyzetben vannak, a (107b) elreteszelőcsap meg­emeltetik, amely a (201) tokban mozgat­ható (202) szelepdugattyűt hordozza. Ezen helyzetben a levegő a (200) fővezetékből egy (205) csövön keresztül a (32a) hen­ger alsó végébe léphet, ami által az (55) fej, a (30) tövis stb. megemeltetnek, to­| vábbá a hajtóközeg egy. (206) henger alsó I végéhez áramlik, és annak (207) dugaty­tyúját, ill. dugattyúrúd ját megemeli, amely egy a (126) állványzaton csuklósan ágyá­zott (208) emelő egyik végével van össze-, kötve. A (208) emelő másik vége egy (209y rúddal van összekapcsolva (17. ábra), amely az állványzat szemeibe van ágyazva és fölső végén egy (210) bütyköt hordoz, amely az (1) asztalhoz fekszik hozzá. Ezáltal az asztalnak a hengerekben uralkodó nyomás hatása alatt való föl­emelkedése meg van gátolva. A (205) vezeték (211) elágazással bír, amelyen keresztül a nyomólevegő a (212) háromfuratú csapon keresztül a (68a) henger alsó végéhez és egy a (211) elága­zással összekapcsolt (213) csövön keresz­tül a (79a) henger fölső végéhez vezette­tik, apii által a (65) lemez és az ezzel ösz­szekapcsolt részek megemeltetnek, to­vábbá a (75) lemez a (76) dugattyúrúddal sülyesztetik. Ha a (107b) rögzítőrúd lefelé mozgatta­tik, úgy az magával viszi a (201) tokban"" lévő (202) szelepdugattyút is és a (200) vezetékből jövő nyomólevegő ekkor egy (215) vezetékbe és onnan a (216) elága­záson keresztül a (32a) henger fölső vé­gébe áramlik, ami által a (30) tövis és az azzal összefüggő részek lefelé mozgattat­nak. A levegő továbbá egy (217) elágazá­son keresztül a (206) henger fölső végébe áramlik, ami által ennek dugattyúja stb. lefelé mozog és a fölemelkedő (210) bü­työk az (1) asztalból kikapcsolódik úgy, hogy az asztal elforgatható. A levegő még egy (218) hengerhez is vezettetik a lejebb még közelebbről ismertetendő célból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom