69710. lajstromszámú szabadalom • Acélból való nyüstzsinór szövőszékekhez és eljárás ennek előállítására

2 lasztása mellett, széthájlítjuk. Az acéllemezkékbe azután megfelelően alkotott kivágásokat lyukasztunk, a drótszár szélhaj-', lított végeit ezekbe a kivágásokba besajtoljuk és a lemezkékkel összeforrasztjuk -r A mellékelt rajzon: az . > 1. és 2. ábrák az ezen eljárás szerint készült nyüstzs|nóEnák égy foganatosítani példáját olcfel- és elölnézetben tüntetik föl, míg a 3—10. ábrák az ezen zsinór előállítására szolgáló eljárást szemléltetik, mimellett a 9. és 10. ábrák az 5. ábra A—B, ill. a 7. ábra C—D vonala mentén vezetett metszetek. r •••"•• Az 1. és 2. ábrákon látható nyüstzsinór, mely láncfonálőrzőknél őrző platina gjya* nánt is szolgálhat, lényegileg a kettős acéldrótból való (1) szárból áll, mely, két végén, a zsinórrudak fölvételére szolgáló hosszúkás (3) szemmel biró vékony (2) acéllemezkékkel van összekötve és, ezek közt, a (4) láncfonálszemmel bír. A (2) lemezkék vékonyabbak, mint a Kettős drót egyik drótja és, egyik végükön, a lemezke hosszirányában haladó (5) hasítékkal (3. ábra) és éhhez csatlakózó köralakú (6) bővülettel vannak ellátva, melyekben az (1) drótszál végei, megfelelően meggörbített (7, 8) részeikkel (4., 5. és 9. ábrák), helyet foglalnak. A lemezkék forrasztással vannak a (7, 8) drótrészekkel összekötve, mimellett a nyüstzsinór, az (1) drótszár és a (2) lemezkék közti öszszekötési helyeken, csak olyan vastag, mint a kettős drót egyik drótja. A nyüstzsinór előállítására szolgáló eljárás ez: A (2) acéllemezkékből, pl. lyukasztóval, a (6) bővülettel biró (5) hasítékokat kimetsszük (3. ábra); az (1) drótszár drótjainak végeit, mely drótok tudvalévőleg forrasztássál vannak egymáshoz erősítve, alkalmas szerszámmal szétválasztjuk, ill. gyűröalakba hajlítjuk és ezeken a helyeken, csekély hosszúságban, az (1) drotszárat is széthasítjuk úgy, hogy a két (7) gyűrűiéi és a rugalmas (8) drótrészek keletkeznek (4. ábra), melyek alakja tehát ^nagyjából a (2) lemezkékben lévő (5, 6) „kivágásnak felel meg. Most az (1) drótszárat, az így kiképezett (1, 8) drótvégekkel, egy-egy (2) lemezke "'"jfSj 6) kivágásába sajtoljuk nyomással be, mikor is a két rugalmas (8) drótrész és a kel (7) gyűrűiéi egymáshoz szorulnak (5., 6.iábrák). A besajtolás olyan mértékben történik, hogy a (7, 8) drótrészek, a besajtolás után, a (2) lemezke mindkét oldalán, egyenlő távolságban nyúljanak ki ainnak fölületeiből (6., 9. 10. ábrák). Minthogy a (7, 8) drótrészek szétterpeszkedni igyekeznek, a (2) lemezkét elég szilárdan tartják fogva, hogy a nyüstzsinórt, a lemezkékkel. » tovaszállítani lehessen anélkül, hogy a lemezkék, a drótszárhoz képest, helyzetüket változtathatnák. Ily módon lehetővé van téve, hogy a nyüstzsinórt, a lemezkékkel együtt, pl. mechanikai (gépi) úton, forrasztó berendezéshez vigyük, melyben azután a (7, 8) drótrészeket a (2) lemezkékkel összeforrasztjuk, és pedig úgy a 1(7) gyűrű feleken belül lévő üreget, mint az ezen gyűrüfelek, a (8) részek és a (2) 'lemezkék közti teret is, forrasszal töltjük ki (10. ábra), mire a fölösleges forraszt lekaparjuk, vagy a (7, 8) részek közt símára kaparjuk (7., 8. 10. ábrák). Ily módon elérjük, hogy a nyüstzsinór, a (2) lemezkékkel való összekötési helyein, legföljebb olyan vastag, mint a kettős drót egyik drótja. Ezért lehetővé válikj hogy egy nyüstön több zsinórt rendezzünk el, mint eddig lehetséges volt, ill. hogy az egyes nyüstök közt több hézag maradjon fönn és ezzel a kölcsönös egymáson—súrlódás és egymás mozgásának zavarása az egyes nyüstök közt megszűnjék. A nyüstzsinórok (2) íemezkéibén lévő (3) szemek "hosszabbak, mint a bevezetésben említett, ismert nyüstzsinóroknál, miáltal a zsinór több mozgási szabadságot és így a zsinórrudakon jobb vezetést kap. A (2) acéllemezkékbeft lévő nyílások és a nyüstzsinórnák ezekbe besajtolaridó drótvégéi a rajzolttól eltérő alakot is' kap-