69700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konyhahulladékok átalakítására száraz takarmánnyá

Megjelent 1916. évi augusztus hé 22-én. MAGY. SZABADALMI Kffi. hivatal SZABADALMI LEIRAS 69700. szaÉíöí X/e. OSZTÁLY msm Eljárás )sonyhahulladékok átalakítására száraz takarmánnyá. DREITEILUNG ALLGEMEINE MÜLLVERWEBTUNGSGESELLSGHAFT M. B. H. CÉG CHARL0TTENBU3GBAN. A bejelentés napja t915 december hó 17-ike. Elsőbbsége,14ttfej*nuár hó Il ike. A konyhahulladékok a tápszerek sokfélesége foljtári (zöldséghulladékok, csontok, burgonyahéjak, kenyérhulladékok, stb.) különösen alkalmasak állati takarmány gyanánt való használatra. A hulladékok közvetlen használata azonban, vagyis közvetlen alkalmazásuk állati takarmány gyanánt, egyrészt nem célszerű azért, mert a hulladékok élvezhetetlen alkatrészei, pl. konzervdobozok, egyéb fémrészek, üvegszilánkok, hajtűk, stb. károsak és veszedelmesek és másrészt, mert az állat a hulladékok között válogat, ami megakadályozza, hogy a tápszerek összesége a takarmányozás céljaira fölhasználtassék. A találmány már most azt célozza, hogy ezen hulladékokból száraz takarmány állittassék elő, amely a föl nem dolgozott konyhahulladékokkal szemben még azt a további előnyt is nyújtja, hogy ahhoz tetszőleges hozagokat, mint pl. mélászt, adhatunk. Az eljárásnak nagy a gazdasági jelentősége, mert lehetővé teszi az egyébként gyakorlatilag csaknem értéktelen konyhahulladékoknak nagy méretekben való hasznosítását. Főbb vonásaiban az eljárás a következő műveletekből áll: a hulladékokat először a durva tisztátlanságoktól (papiros, rongyok és máseffélék) megtisztítjuk, azután szárítódobba vezetjük és ebben megszárítjuk. Itt szívólégáram hatásának vetjük alá, amely a hulladékokban netalán még jelenlévő textilalkatrészeket (apró papir vagy rongydarabkákat és másefféléket) szívás útján eltávolítja. Ennek célja azon bekövetkezhető hátránynak elkerülése, mely onnét eredhet, Tiogy az ilyen apró textilalkatrészek elégésük folytán a végterméknek kozmás ízt kölcsönöznek. Ezután a szárított anyag hűtődobba kerül, amely attól a szárítódobban fölvett meleget elvonja, miié az anyagot másodszor gondos fajtázásnak vetjük alá. Ennek folyamán minden használhatatlan alkatrészt kiválogatunk, nevezetesen azokat, amelyek a még meg nem szárított nyersanyagban gyakran be vannak burkolva és így észre nem vehetők. A második válogatásnál, minthogy a főalkatrészek, ú. m. burgonyahéjak, zöldségmaradékok térfogata a szárítás folytán nagy mértékben csökkent, sikerül a hasznavehetetlen alkatrészeket csaknem tökéletesen eltávolítani. Ezen második fajtázásnál! célszerűen