69688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szigetelő folyadékok főként gázokban lebegő testek elektromos kiválasztására

— 4 -galomban lévő gázzal töltött térbe torkolnak, amely a rajzon nincs részletesen föltüntetve. A 3. ábra szintén szegmensekből összeállított csövet mutat, amely azonban másként működik, mint az 1. és 2. ábra szerinti berendezés. A csőszegmensek ugyanis itt oly módon vannak egymáshoz' képest elhelyezve, hogy a gázáramnak a szegmensfal görbületét kell követnie, miért is a gázrészecskék az erősen konkáv alak következtében az elektromos hatáson kívül a röperő hatásának is ki vannak téve. E célból itt a kezelendő gáz az elektromos mezőbe való belépése alkalmával egy vezetőfölület gyanánt szolgáló (2') szegmens által oly módon téríttetik el, hogy a gázáram egy másik, a lebegő testek kiválasztására szolgáló (2") szegmens homorúan görbülő falához kénytelen simulni. Ez a kivitel akkor alkalrpazható előnyösen, ha a kezelendő gáznak elég túlnyomása van. A 4. ábra oly gázcsatornát tüntet föl, amelyben a gázáram irányában a kiáramoltató drótoknak két sora van egymás mögött elrendezve. A (10Ö) csatorna falai közé a közbenső elektródáknak három sora van beépítve, amelyek az ionizáló szervek két sorát maguk közé fogják. A csőszegmensek (49 és 50) lemezekre vannak szerelve oly módon, hogy a kiáramoltató drótoknak ugyanazon hosszirányú sorához tartozó szegmensek egyegy lemezen vannak megerősítve. Ebből az az előny származik, hogy a szegmenscsöveknek négyzetes vagy derékszögű keresztmetszete esetében a szegmensek szomszédos szárai összeeshetnek, amivel jelentékeny anyagmegtakarítás érhető el. így pl. a 4. ábra szerint két derékszögű (2'a) és (2'b) csőszegmens van egymással oly módon egyesítve, hogy középen fekvő száraik közösek. Az egyes (2'a, 2'b, 2"a) stb. csőszegmensek egyébként fogóterek gyanánt működnek és pedig ugyanolyan módon, mint az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ki volí fejezve. Az 5. és 6. ábrán oly berendezések vannak föltüntetve, amelyeknek segélyével alebegő testek különösen előnyös módon eltávolíthatók. Az 5. ábra szerint a közbenső (2) elektródák számára, amelyek egyszerűség kedveért lemezek alakjában vannak föltüntetve, a gázcsatornában harántirányban eltolható és beállítható (10) tartók vannak elrendezve. A drótalakú (1) kiáramoltatok "(51) keretekben foglalnak helyet, amelyek kívülről szintén megrázhatok. Ha a (10) tartóknak rugóval fölszerelt fejét kalapáccsal ütjük, akkor a (2) lemezek a gázáramra harántirányban fognak rezegni. Az (1) kiáramoltatok (51) tartóit szintén meg kell időnként rázkódtatni, hogy a hozzájuk tapadó kiválasztott testektől ' megszabaduljanak. A rázkódásokat ez esetben az (1) elektródáktól elszigetelt kalapácsok célszerűen a gázáram irányában hozzák létre, hogy -a rázkódás folytán keletkező rezgések, amelyek az (1) elektródákra átterjednek, ezeket a kiválasztó mezőfölületekhez képest elfoglalt helyes állásukból ki ne térítsék. A 6. ábra szerint a kiáramoltatok és a zárt kiválasztó mezőfölülefek tisztítása az j 5. ábrától eltérően öntözés segélyével történik. A nyílásokkal ellátott (40) csőből valamely alkalmas folyadék, pl. víz csöpög a (13, 41) csatornába, amely egyúttal a nagyfeszültségű áramot az (1) kiáramóltatókhoz vezető gyüjtősin gyanánt is szolgál- és e célból fenekén lyukakkal van ellátva, am'elyeken a drótalakú (1) kiáramoltatok átliuzatnaife. A csatorna által fölfogott víz tehát az (1) drótokon végigfolyik. A kiválasztó mezőfölületek szintén öntöztetnek, amennyiben a (2) elektródacsövek vízszintes szélére a (46) segédvezetékből folyadék ömlik. Hogy az elektródák alsó végén a lecsöpögő öntöző folyadék rövidzárlatot vagy más hasonló zavart ne idézhessen elő, a csövek alul (43) kúpokká vannak kibővítve és gyűrűalakú (44) fölfog óedényekkel vannak ellátva.