69649. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés égési erőgépek számára

— 295 -kőzik, melybe a (9) visszacsapószelep van beszerelve. Ez a cső egy a vezető helyé­ről működtethető berendezéssel áll kap­csolatban, melynek segélyével a (7) térbe nyomólevegőt vezethetünk. Erre a célra egy gumilabda, egy kis légszivattyú vagy ehhez hasonló használható. A (8) csőbe a (9) visszacsapószelep és a nyomóleve­gőt előállító készülék között egy oldalel­ágazásban a (10) visszacsapószelep van beiktatva, melyen át a (8) vezetékbe a küllég behatolhat, ha utóbbiban a nyo­más a légköri nyomás alá csökken. A (7) térhez még egy (11) légkibocsátószelep csatlakozik, mely kézzel működtethető. Ezen berendezés működési módja a következő: Az (1, 2) tartánynak a fölfecskende­zendő folyadékkal való megtöltése a (12) tölténynyíláson át történik; töltés közben az (5) elzáróelem zárva és a (11) szelep nyitva tartandó. A belépő folyadék az utánengedő (2) részt kifeszíti, mely így a (3) köpeny falához fekszik. A (7) térben lévő levegő a (11) szelepén át távozik. Ha a tartány teljesen megtelt, akkor a (11) szelepet, valamint a (12) töltőnyílást el­zárjuk. Ha a készüléket működésre akar­juk előkészíteni, akkor az (5) szelepet nyitjuk, azonban folyadék még nem lép­het ki, mivel az a tartányt teljesen kitölti. Ha már most a (8) csövön át a (7) térbe levegőt szorítunk, akkor ezáltal a (9) visz­szacsapószelep nyittatik, és a levegő a: (7) térbe hatol. Itt a nyomólevegő az után­engedő (2) részre hat és minthogy a (7) térben túlnyomás keletkezik, a folyadék egy része a (4) csövön át a (6) vissza­csapószelép ellenállásának legyőzésével kiszoríttatik. Ez a folyadék már most megfelelő csőrendszer segélyével a hűtő fölületére ismert módon fecskendeztetik. Ha a (2) tartányrész térfogatának csökke­nése folytán a tartány belseje és a (7) tér között a nyomás kiegyenlítetett, akkor a (9) visszacsapószelep záródik, miáltal a (7) térben a nyomás megmarad. A folya­dék .kiszorítása megszakad, a (6) szelep záródik és a (10) szelepen át a küllég új­ból a (8) vezetékbe juthat, különösen akkor, ha a nyomólevegő előállítására gumilabdát alkalmazunk.- Az (1, 2) tar­tány folyadékkal állandóan telve marad és a folyadék fölött sem lég- sem gőztér nem képződhetik, mivel ezt a (2) részre kívülről ható nyomás meggátolja. A (1, 2) tartány térfogatának csökkenésénél a ru­galmasan utánengedö (2) rész az (1) tar­tány belseje felé hatol, mint azt az 1. áb­rán pontozott vonalakkal föltüntettük. A föntieírt berendezés, mely célszerűen a hűtő fölött rendezhető el, mindenféle hű­tőnél, mint bordahűtő, lamellahűtő, méh­sejthűtő stb. alkalmazható és a (4) elve­zető csőnek kiképzése, valamint elágazá­sai az illető hűtő berendezéséhez illeszke­dik. A (4) cső megfelelő elágazóvezeté­kekre van osztva, melyek a hűtőfölülethez lehetőleg közel vezettetnek és a hütendő hűtőfölületek felé finom kifolyatónyílá­sokkal, illetve fúvókákkal vannak ellátva, melyeken át a folyadéknak közvetlenül a hűtőfölületekre való ismert fecskende­zése történik. Ily egyes kiviteli alakok példaképen a 2—5. ábrákon vannak föl­tüntetve. A. 2. és 3. ábra oldal-, illetve elöl­nézetben a berendezésnek egy méhsejt­hűtőnél való alkalmazását mutatja. A föntleírt (13) készülék a hűtő fölött fek­szik és abból a (14) cső vezet el, mely (15) elágazások egy sorozatával bír, melyek a folyadékot a hűtő összes fölületeire szét­osztják. A (6) szelepnek csak az a célja, hogy a folyadéknak a haladás okozta ráz­kódtatások által való kifolyása meggátol­tassék, míg az egész készülék kikapcso­lása pl. sík területeken való haladásnál az (5) elzáróelem segélyével eszközölhető. A (15) csövek finom kifolyatónyflások vagy fúvókák sorozataival vannak ellátva, me­lyek a folyadékot szétosztják. A 4. ábra a berendezésnek egy bordás hűtőn való alkalmazását mutatja. A folya­déktartányból jövő (16) cső a bordás hűtő (18) hütőfölületei között gyürüalakú (17) csőelágazásokkal bír, melyek a folyadék

Next

/
Oldalképek
Tartalom